HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 4 óra bérnyomtatást adunk ajándékba!

 

 

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

FRE3DEE a Facebookon

Nyomtatott japán napszemüvegek

ferenck 2019.12.20. 08:00

A kaliforniai Carbon gyors digitális fényszintézis (DLS) nyomtatótechnológiája a gyártásra legalkalmasabb polimerizáló megoldások egyike. Népszerűsége nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy többek szerint a cég a 3DP leginnovatívabb szereplői közé tartozik.

A DLS újabb alkalmazási területtel bővült, a luxus szemüvegeket készítő japán J of JINS ugyanis elindította Neuron4D brandjét, és két modelljébe a Carbon technikájával készült rácspárnát integráltak.

3dnyomtatas_szemuveg0_1.jpg

A lépés logikus volt, mert az eddigi tapasztalatok alapján a konzumer piacon a cipők és kisebb mértékben a kerékpárok mellett a szemüvegek jelentik az additív gyártással leginkább előállítható, közvetlen végfelhasználói darabokban tárgyiasuló termékeket.

Nem prototípusokat, hanem hordható, magunkon viselhető, mi több, tetszetős végtermékeket.

3dnyomtatas_szemuveg_1.jpg

Egy tavalyi felmérés alapján, jelenleg 22 vállalat kínál valamilyen szinten 3DP-vel készült szemüveget.

Óriási, évi 3,4 milliárd dolláros a printelt szemüvegek piacában rejlő potenciál. Eddig főként porágyas fúziókkal, elsősorban sztereolitográfiával és a HP multijet fúziójával próbálkoztak, a Carbon és a Neuron4D jóvoltából most a DLS-szel bővültek a lehetőségek.

De a Carbon nyomtatóanyagai valószínűleg hiába a legalkalmasabbak bármilyen fotopolimerizációs folyamatra, a Neuron4D (azaz a J of JINS) előtt egyetlen szemüveggyártó sem kereste meg őket. Az együttműködés eredményeként a kaliforniai 3DP vállalat nyomatait hagyományos anyagokból készült szemüvegkeretbe tették.

Az egyaránt háromszínű lencsékkel kialakított két modell, a Wellington és a Boston egyedi, kényelmes, rugalmas és masszív szemüvegek, kezdőáruk a kb. 230 dollárnak megfelelő 25 ezer jen.

Címkék: szemüveg innovátorok Japán Carbon

Szólj hozzá!

Nyomtatott érzékelők teszik gördülékennyé a dolgok internetét

ferenck 2019.12.19. 08:00

A dolgok internete (Internet-of-Things, IoT) mindenféle berendezésekből, gépekből, érzékelőrendszerekből álló, ember nélküli gigantikus hálózat. Könnyebbé teszi a hétköznapokat, energiát spórol nekünk, hatékonyabb vele a közlekedést, a hulladékkezelés stb.

Szinte végtelen lehetőségek tárházát nyitja meg, viszont a szenzorok folyamatos adatgyűjtése komoly biztonsági problémákat is felvet.

3dnyomtatas_szenzorok0.jpg

Az épülő-bővülő rendszer irdatlan mennyiségű egységből, jelenleg kb. 20 milliárd szenzorból áll (és a növekedés egyre drasztikusabb), tökélyre futtatása csúcsmodern gyártótechnológiák, például a ma már elektronikus komponensek készítésére is alkalmas 3D nyomtatás és nanoanyagok nélkül elképzelhetetlen, kivitelezhetetlen.

A szenzorokhoz áramvezető – rézzel, ezüsttel, arannyal stb. kevert – „tintát” használnak, és a technológia rugalmassága miatt az egységek, és persze maga a rendszer is folyamatosan bővíthető.

3dnyomtatas_szenzorok.jpg

Az elektronikanyomtatás fejlődése eljutott arra a szintre, hogy túllépve a 2D áramkörök korlátait, változatos formákra és méretekre kialakított kütyükben, erős és „intelligens” IoT szenzorok tömeges gyártásában is gondolkodhatunk.

Áramvezető tinták mellett a (magunkon viselhető kütyükhöz is feldolgozható) nanoanyagok, például a csodamatériának tartott grafén használata szintén felgyorsíthatja a dolgok internetének működését, külső fizikai hatásokkal, például széllel és esővel szemben ellenállóbbá teszi az érzékelőket.

Bíztató, hogy kínai kutatók eljárást dolgoztak ki grafénoxid tinta használatára, amellyel pici szuperkondenzátorokat printeltek.

A hagyományosabb anyagokból készült szenzorok rövidebb ideig bírják ki az extrém meleget, vagy hamarabb rozsdásodnak a tengeri alkalmazásokban. Folyamatos cserélgetésükkel veszítenek hatékonyságukból, és jelenleg úgy tűnik, hogy a tartós nanoanyagoknál, leginkább a grafénnál nincs jobb alapmatéria hozzájuk.

Az érzékelők fejlesztéséhez a természet az egyik legfőbb inspirációforrás, szempilláról mintázott szenzorok például élőlények környezetészlelését imitálják.

Az előrejelzések szerint az IoT 2020-ra érik mainstream technológiává.

Címkék: trendek nanotech anyagtudomány szenzor grafén dolgok internete

Szólj hozzá!

Jövőre mutatják be a nyomtatott vegán steaket

ferenck 2019.12.18. 08:00

Egy hamburger elkészítésével egy kis autó 40 kilométeres vezetésére elegendő tüzelőanyag termelődik, míg egy átlagos sertésüzemé ugyanannyi, mint egy kb. 12 ezres lélekszámú városé.

A húspótló élelmiszerek, például a vegán burgerek népszerűsége nő, terebélyesedik a piac, és jóstehetség nélkül állítható, hogy a növekedés folytatódni fog. Mivel a 3D nyomtatás megjelent az élelmiszeriparban, ebben a szegmensben is várható a használata.

3dnyomtatas_vegan_steak.jpg

A barcelonai Novameat startup – szabadalmaztatott technológiájával – 2018-ban készítette el az első növényi alapú nyomtatott steaket. A nagyközönség előtti bemutatkozás jövőre várható, amikor a cég beindítja egyedire kidolgozott, a bifsztekhez szükséges szöveteket előállító printerből álló rendszerét.

Technológiájuk az alapító-vezérigazgató Giuseppe Santi évtizedes szövetkutatásain, hústermékek textúráját, ízét, kinézetét és tápanyagait utánzó, csak természetes és nem állati eredetű összetevőket használó eljárásán alapul, „hússzeleteiket” ez a technológia különbözteti meg a többi hús nélküli burgertől stb.

3dnyomtatas_vegan_steak0.jpg

Eleve a biomedicinából indultak ki, a korábban a Katalán Műszaki Egyetemen biomérnöki tárgyakat oktató Santi laborban dolgozott ki szöveteket, majd a technológiát is ott fejlesztette. Elmondta, hogy az ideális íz és a tökéletes textúra megvalósítása nagyon komplex folyamat, az idő- és költséghatékonyságról nem is beszélve. Rendszerük különlegessége, hogy mikroextrudáló technikájuknak köszönhetően, egyedi 3D szerkezetek – és nemcsak a mai palettát meghatározó burgerek és húsgolyók – alakíthatók ki vele.

Technológiájuk éttermeknek, sőt, kórházaknak is hasznos lehet. A későbbiekben az ipari léptékű „húsgyártást” is tervezik, és Santi a világűrbéli használatban is bizakodik, ahol helyben állíthatnának elő vegán kajákat. Egyedire alakítható steakek ipari gyártása viszont kizárt, mert azok csak a kismennyiségre kalibrált géppel készíthetők.   

A prototípus 3 százalék növényi zsiradékot, 72 százalék vizet, 25 százalék növényi fehérjét tartalmaz, ezekből áll össze a steak. Santi és csapata naponta végez teszteket, lépésről lépésre alakítják-formálják a 2020-ban megízlelhető „hússzeletet.”

Az utóbbi években a barcelonai CÍM-UPC 3D nyomtatógyártóval dolgoztak együtt, a rendszert közösen alakították ki.

Nem állnak le a marhahúsnál, a csirke-, a sertés- és a lazachús növényi helyettesítését szintén tervezik. A technológiájuk masszív környezeti hatásaiban bizakodó Santi nem árulta el, hogy milyen sorrendben.

Címkék: innovátorok ételnyomtatás

Szólj hozzá!

Művészi tornacipőt printel a whiskykészítő

ferenck 2019.12.17. 08:00

Az additív megoldások a technikától távolinak tűnő területeken is megjelennek. Italokhoz aligha asszociálunk printereket, pedig… Nyomtatókhoz ugyanúgy nem társítunk hozzájuk tornacipőket, holott… Egy innovatív amerikai cég példája szemlélteti, hogy a három terület között igenis lehetnek hathatós átfedések.

A Bourbon whiskyben utazó texasi Bulleit nem régóta él a 3D nyomtatótechnológia lehetőségeivel. Különleges eseménnyel kezdték: áprilisi marketingkampányuk részeként – remek reklámfogásként – printelt bárban printelt koktélokat kínáltak a közönségnek.

3dnyomtatas_tornacipo0.jpg

A Bullet most egy lépéssel továbbment, limitált példányszámú tornacipőt nyomtattak. A színpompás csukákat a design és gyártócég Tangible Creative-val és Kyle Steed, dallasi művésszel közösen alkották.

A cipőn lévő mintázat Steed értelmezésében „a kultúra határán való létezés.” Az absztrakt formák változatos emberi tényezőket hivatottak megjeleníteni – művészi és tervező közösségeket, a technológia élenjáróit, akik együtt feszegetik a határokat.

3dnyomtatas_tornacipo.jpg

Steed szerint az innováció az emberi kapcsolatok és a technológia együttes következménye. Csak alkotó- és újítóközösségekként tudjuk átlépni a határokat.

A cipő tervezése 200 óráig, printelése 12 napig tartott, egy pár 250 dollárba kerül, és csak az alkoholfogyasztó személyek törvényben rögzített életkorát elérők, azaz minimum 21 évesek vehetik meg.

Sophie Kelly, a Bulleit elnökhelyettese elmondta, hogy folyamatosan keresik az együttműködést a 3DP világával, úttörőkkel és újítókkal akarnak közösen dolgozni. A helyi közösségek szintén fontosak számukra.

„A korlátozott példányszámú tornacipő beindításával újragondoljuk a nyomtatott bár élményt, hogy hol és mit isznak, mit hordanak, miről beszélgetnek az emberek” – nyilatkozta Kelly.

Címkék: cipő innovátorok

Szólj hozzá!

Additív gyártás mesterséges intelligenciával

ferenck 2019.12.16. 08:00

A préselés (extrudálás) és köszörülés specialista, ipari felszerelés beszállító német Hans Weber Maschinefabrik partnerségre lépett a nagyléptékű additív gyártómegoldásokon dolgozó, nevével sokat eláruló Ai Build vállalattal.

Előbbi már az 1980-as években megalapozta hírnevét, a 3D nyomtatás piacára viszont csak most kapcsolódik be a kifejezetten erre a célra létrehozott Weber Additive részleggel. Az Ai Build felhőalapú 3DP szoftverét nagyméretű extrudáló rendszereikhez használják.

3dnyomtatas_aibuild_1.jpg

A „gyár, mint szolgáltatást” (Factory-as-a-Service) kínáló Ai Build a tömeges 3D nyomtatásra dolgoz ki megoldásokat, amelyek során robotkarokat használnak. A cég AiMaker hardvere az AiSync szoftverrel és az AiCell infrastruktúrával csomagban szerezhető be.

A partnerség részeként a Weber Additive az AiSync szoftverrel dolgozik. A szoftvert kifejezetten hattengelyes robotkarok vezérlését végző szerszám-utak programozására fejlesztették. Az „utakat” nem korlátozza a rétegekre történő szeletelés, így a tervező remekül kihasználhatja a sok sikeres nagyléptékű szerkezet alapját adó kötegszerű alakzatok és a rácsok lehetőségeit.

3dnyomtatas_aibuild0_1.jpg

A szoftvert, figyelembe véve a munkahasználatra tervezett eszközök méretét, a gyors gyártásra optimalizálták.

„A két cég komplex szoftveres megoldásának és gépészmérnöki szakértelmének összekombinálásával masszív, verhetetlen és komplett technikákat tudunk kínálni. Ezek a megoldások a jövőorientált additív gyártást és a korlátok túllépését szolgálják” – nyilatkozta Markus Weber, a Hans Weber Maschinefabrik egyik vezetőségi tagja.

A Weber Additive első 3DP darabja a tervek szerint 2020 elején kereskedelmi forgalomba kerülő, egycsavaros extrúderrel működő DX gép a betáplált anyagokat labdacsokká, golyócskákká alakítva, gyorsítja fel az extrudálás folyamatát.

A géppel polimerek, rostokkal megerősített, sőt puha anyagok is kompatibilisek.

Címkék: jövő szoftver robot mesterséges intelligencia

Szólj hozzá!

Az első európai 3D nyomtatás inkubátor

ferenck 2019.12.13. 08:07

Európa első 3DP inkubátora, a barcelonai szervezetek által vezetett 3DFactoey Incubator kezdeményezés az innováción, a technológiai fejlődésen és az emberi értéken alapul, célja a 3D nyomtatással kapcsolatos legígéretesebb kezdeményezések promótálása, amelyekhez egyedi teret és szolgáltatásokat, üzleti tanácsadást, marketinget és tesztlehetőségeket kínálnak.

A 600 négyzetméteres barcelonai terület közös munkára alkalmas hatalmas helyiségből, laborokból, találkozásoknak helyet adó szobákból, magánirodákból, étkezőből, kertből áll. Négy ipari és három kisebb printer, utófeldolgozó és minőségellenőrző készülékek, tervezőszoftverek stb. állnak a támogatott projektek rendelkezésére.

3dnyomtatas_inkubator.jpg

A felhívásra a 3DP-t egyik alaptechnológiaként használó, bármilyen innovatív projekt jelentkezhet, a termékfejlesztésben és az üzleti modell kidolgozásában kapnak segítséget. A segítségnyújtás fél vagy egy évig tart, mindkét időintervallum meghosszabbítható.

„A 3DFactory Incubatornak köszönhetően használhatjuk a 3DP szolgáltatásaikat, a legfejlettebb technológiákat és a speciális technikai támogatást” – mondta az első támogatott projektek egyikében részt vevő Monica Debat.

Mások szintén pozitívan nyilatkoztak, különösen annak örültek, hogy mindenhez egy helyen fértek hozzá.  

A négyévesre tervezett kezdeményezés időtartama alatt évi 25 projektet, összesen kb. 100-at támogatnának. Néhány hónap elteltével már meghaladták a 20-at.

„Számomra az emberi érték és a kialakult ökoszisztéma a legvonzóbb. Üzleti terveim kivitelezéséhez nem tudok jobb környezetet elképzelni” – nyilatkozta Alan Alves, a 3D Digital Factory igazgatója.

Az inkubátor egyik rendeltetése, hogy hozzájáruljon Barcelona innovációs csomóponttá válásához, hogy a katalán főváros a dél-európai ipar 4.0 egyik meghatározó helyszíne legyen.

Címkék: jövő inkubátor

Szólj hozzá!

Portálon követhetjük a szabványvilág újdonságait

ferenck 2019.12.12. 08:00

Jó hír az additív gyártás egyre összetettebb szabványvilágát figyelemmel követők számára, hogy az akcelerátor szerepet betöltő ohiói America Makes és az Amerikai Nemzeti Szabványintézet, az ANSI interaktív online portált indított a területről.

Hiánypótló feladatra vállalkoztak, a 3D nyomtatás szabványügyi hézagait igyekeznek betölteni. A portált szabványokat kidolgozó szervezetek munkái alapján folyamatosan fogják frissíteni, az új információkat mihamarabb akarják eljuttatni a szakmabeli közönségnek.

„A portál segít az Additív Gyártás Szabványosítási Együttműködés (AMSC) élő dokumentummá alakításában, az érintettek folyamatos infókat kapnak a legújabb szabványügyi fejleményekről” – nyilatkozta érthető elégedettséggel John Wilczynski, az America Makes vezérigazgatója.

3dnyomtatas_americamaking.jpg

A 2016 márciusában indult, az USA Védelmi Minisztériuma által finanszírozott AMSC az egész szektort felölelő, ipari szintű szabványosítást és specifikációkat hivatott kidolgozni. Segíti a 3D nyomtatás különféle aspektusaira szabványokat fejlesztő szervezeteket; konzisztens, ellentmondásmentes, egymással harmonizáló szabványsorokban gondolkoznak.

2017 márciusában indították be „útitervük” kulcsfontosságú iparágakra (légjármű-, védelmi ipar, medicina) összpontosító 1.0 változatát. Az anyagban 89 hézagot azonosítottak.

Egy évvel később jött a 2.0, az első frissített változata, 93 megoldandó problémával. A kidolgozásban több mint 150 érintett (GE, EOS, Autodesk, Boeing, 3D Systems, Apple stb.) vett részt.

A 2.0-ban felsorolt hiányosságokat (is) leíró AMSC portállal a problémakör még behatóbban tanulmányozható. A tervben definiált részekre oszlik: tervezés, anyagok, folyamatirányítás, utófeldolgozás, kész darabok tulajdonságai, minősítés és hitelesítés, kiértékelés, karbantartás és javítás.

„Az ANSI mindig hozzáadott értékekkel akarja gazdagítani a közösséget, a portál pedig a 3DP szabványok állapotáról kínál egyszerű módszert a felhasználóknak” – jelentette ki Joe Bhatia, az ANSI elnöke.

Címkék: szabvány specifikációk

1 komment

Nano gyémántporból műgyanta

ferenck 2019.12.11. 08:00

A nanogyémántok detonációnál keletkező gyémántrészecskék. Egyik meghatározó tulajdonságuk, hogy kiválóan vezetik a hőt. A nem toxikus részecskékből készült por 5 nanométeres felület; több érdekes tulajdonsággal rendelkezik.

A Gdanski Műszaki Egyetem kutatói a fénytani jellemzőket vizsgálva, és azok kiváló természetét konstatálva, új nyomtatóanyagot dolgoztak ki. A nano gyémántpor és a 3DP-hez használt szabványos műgyantával néhány nyomatot is készítettek már.

Széles hullámhossz-spektrumon megvizsgálták, hogyan továbbítja és nyeli el a fényt. Egyrészt kiderült, hogy a nano gyémántporral feljavított műgyanta optikailag rosszabbul teljesít, mint a sima. Másrészt viszont egyértelművé vált, hogy meghatározhatja a nyomatok fénytani tulajdonságait.

3dnyomtatas_nanogyemant.jpg

20x20 milliméteres tálakat különféle vastagságokban (0,2, 0,8, 1, 1,5, 2 és 5 milliméter) printeltek.

200-1100 nanométer hullámhosszon, szobahőmérsékleten, spektrométerrel vizsgálták őket. Minél vékonyabbak voltak a tálak, annál jobban továbbították a fényt.

Az első körben printelt tálak, 200-400 nanométeres fényhullámokkal szinte semmit nem továbbítottak, míg a 800 és 1100 nanométer közöttieknél volt a legnagyobb a továbbítás. A második körben még magasabb számok jöttek ki, miközben egyre vékonyabbak lettek a tálak.

Ezek a tulajdonságok összehasonlíthatók más optikai anyagokkal, és egyértelmű lett, hogy több alkalmazásra jók. 5 milliméteresnél 44, 2 milliméteresnél 60, a még vékonyabbaknál pedig 65 és 75 százalékos fénytovábbítás jött ki.

Ezt követően vizsgálták a fényelnyelést, ami a narancsszín miatt a 200-400 nanométeres spektrumban volt a legmagasabb, míg a 600 és 1100 közöttiben a legalacsonyabb.

Utána még több tálkát nyomtattak, majd leszögezték, hogy a nanogyémántok egyértelműen befolyásolják a keverék tulajdonságait. Ez pedig arra utal, hogy más nanorészecskék (különösen a fényelnyeléssel kapcsolatban) hasonlóan viselkedhetnek.

Mi következhet mindebből?

A kutatók szerint például hamarabb és könnyebben elkészülnek az optikai szűrők prototípusai.

Címkék: nanotech anyagtudomány fénytan nyomtatóanyagok

Szólj hozzá!

Nyomtatott kiegészítők repülőgépek utasterében

ferenck 2019.12.10. 08:04

Az SAE International globális mérnöki szabványszervezet megjelentette a légjármű-iparban használt, nyomtatott polimerekre vonatkozó első specifikációkat, kiemelve az FFF technikával printelt anyagokat.

A specifikációkat a 3DP-t utastéri kiegészítők, például monitor-foglalatok, karfák stb. készítéséhez alkalmazni óhajtó légitársaságok kérésére dolgozták ki. Bizakodnak, hogy a szabványosítás újabb lökést ad a technológia szektoron belüli elterjedésének.

Az ezirányú munkához külön bizottságot (AMS-AM-P) alakítottak, a szabványok segíthetnek az anyagok és a folyamatok pontos meghatározásában, a korlátok alaposabb felmérésében.

3dnyomtatas_repulogep_1.jpg

A szabványosítás a 3DP térhódításának alapkövetelménye, az olyan területeken pedig, mint a légjármű-ipar, abszolút nélkülözhetetlen. A lézeres porágy-fúzióra (LPBD) már van ilyen, és az iparági szereplőkkel együttműködő Norsk Titanium szintén definiált szabványokat.

Az immáron két albizottságból (fém és polimer) álló AMS-AM eddig kilenc fémnyomtatás specifikációt tett közzé, itt volt az ideje, hogy műanyagokkal is foglalkozzanak.

A Stratasys technológiáját és más extrudáló folyamatokat vettek alapul hozzájuk.

David Alexander, a szabványprogram igazgatója elmondta, hogy a fémspecifikációk kidolgozásánál szerzett tapasztalatok komoly segítséget jelentettek a polimereknél.

A felhasználók a dokumentum segítségével ellenőrizhetnek nyomtatási folyamatokat, anyagokat, konfigurációkat és teszteljárásokat.

Az SAE International együttműködik a szakterületi szabályzószervekkel, például az USA Szövetségi Repülési Igazgatóságával, végfelhasználókkal és más szabványügyi szervezetekkel.

Címkék: szabvány polimer fémnyomtatás repüőgép

Szólj hozzá!

Gazdaságosabb nyomtatópor-használatot!

ferenck 2019.12.09. 08:00

A porágyas fúziót (PRF), különösen a szelektív lézeres olvasztást (SLM) egyre több ipari szektorban alkalmazzák. A fejlődés gyors, a hardver és a szoftver folyamatosan javul, az érintett vállalkozások mind inkább kihasználják a technológiában rejlő lehetőségeket.

A fejlesztéseket értelemszerűen úgy végzik, hogy az SLM folyamatlánc minél hatékonyabb legyen, cégek könnyen be tudják integrálni meglévő gyártókörnyezetükbe.

A printerek a vásárlói igények szerint alakíthatók, lényeg, hogy a lehető legtöbbet kihozzák belőlük, például a NextGenAM projekt keretében a fémnyomtató-gyártó EOS összeállt két ügyfelével, a Daimlerrel és a Premium AEROTEC-kel. Másrészt, innovatív startupok az egész folyamatot igyekeznek összeintegrálni.

3dnyomtatas_ampowder.jpg

A 3DP egyre szélesebb körű gyártóipari adaptálásával, újabb és újabb megoldásokat kell kitalálni az SLM folyamatláncra, és a technológia munkamenetbe történő zökkenőmentes integrációja mellé, nem árt gazdaságilag is ösztönző opciókkal előállni.

Három német vállalat, a szitálási berendezésekre specializálódott assonic Dorstener Siebtechnik, a szivárgásokkal és szűrésekkel foglalkozó ULTAG és az additív gyártás utómunkálataihoz felszereléseket gyártó Solukon Maschinebau ebből a célból lépett partnerségre, és hozta létre az AM Powder Plus (AMP+) hálózatot.

A hálózat rendeltetése, hogy hatékony, gyakorlatias megoldásokat dolgozzanak ki 3D nyomtatóporok használatára, fémalkatrészek portalanítására, a porfelesleg újrahasznosítására, polimer részek kicsomagolására, összességében az SLM technológiával történő gyártás automatizálására, illetve a tiszta és biztonságos munkakörnyezet fenntartására.

A megoldást – első körben – az alapítócégek által kidolgozott folyamatok összekombinálásával igyekeznek elérni.

Címkék: ipar EOS fémnyomtatás SLM

Szólj hozzá!