FREEDEE BLOG

A 3D nyomtatáshoz használt anyagok közül a megerősített polimerkompozitok egyedi tulajdonságaik, előnyeik és a hozzájuk kapcsolódó kihívások miatt nagyon ígéretesek. A technológia fejlődésével a kompozitok egyre népszerűbbek, gyorsabb és költséghatékonyabb dolgozni velük. Ideális esetben mindent kompozitokból printelnének.

Hagyományos előállításuk viszont nagyon munkaigényes, ráadásul manuális munkáról van szó. Ugyan léteznek már automatizált megoldások, de egyelőre korlátozottak.

A terület azonban nagyon gyorsan fejlődik, már most is jelentős, 2020-ban 100 milliárd dolláros világpiac, 2030-ra pedig megduplázódhat. Az additív gyártás minden bizonnyal komoly szerepet fog játszani ebben a folyamatban.

A különféle nyomtatótechnológiák, hardverrendszerek mutatnak hasonlóságokat, de sok a különbség is köztük, és ezért a felhasználási módokat, árakat és más paramétereket összehasonlítva, alaposan ki kell választani a nyomtatóanyagot, a megfelelő kompozitcsaládot.

A technológiák előnyeinek, lehetőségeiknek az azonosítása azért is stratégiai jelentőségű, mert a terület a fejlesztések korai szakaszában jár. Jelenleg mindenesetre biztosra vehető, hogy a gépjármű-ipartól a sportfelszerelések és orvosi műszerek, általában nagyon egyedire kidolgozott, de nem tömegtermékek gyártásáig, kompozitok 3D nyomtatása jelenti a jövőt.

A méretezhetőség szintén fontos szempont, plusz úgy kell megoldani, hogy ne menjen az anyag tulajdonságainak a kárára. Komplex tervezés, hardver és szoftver kell hozzá, és ha sikerül, akkor indulunk meg lépésről lépésre a tömeges gyártás felé.

Az additív gyártás mellett más, új technológiák is részt vesznek a folyamatos szálerősítéssel végzett, egyre automatizáltabb, idővel pedig teljesen automatizált munkában.  A kompozitokból készült polimernyomatok erősebbek, könnyebbek, nagyobbak, mint a hagyományosabb anyagok.

A 3D nyomtatócégek a munkafolyamat egészének digitalizálásával folyamatosan optimalizálják tevékenységüket, ellátási láncukat. A gyártás részeinek összekapcsolása, automatizálása növeli a hatékonyságot, nagyobb a kontroll.

A kivitelezést egyre okosabb, mind gyakrabban mesterséges intelligenciával felturbózott szoftverekkel oldják meg. A Siemens és a Sintavia például ilyen end-to-end csomagon dolgozik közösen. Mások a raktározást racionalizálják hasonló megoldásokkal. Megint mások mesterséges intelligenciával monitoroztatják valós időben a gyártást.  

A coloradói Link3D nyomtatási munkafolyamatokat optimalizáló szoftverrendszere segíti a felhasználót gépe maximális kihasználásában.

2018-ban gyártástervező és ütemező, valamint utómunkálat-szervező csomaggal, tavaly additív gyártóanyag ajánlóval, anyagkövető modullal egészítették ki, most pedig megjelent a gyártás utáni tevékenységeket menedzselő modul mobil alkalmazása is.

Az appal finomhangolhatók ezek a folyamatok, hatékonyabb a teljes munka, a tervezéstől a végső simításokig, minden összeáll.

Megrendelési formákat dolgoz ki bármilyen nyelven; automatizált gyártási műszerfalán lehetővé teszi sorra kerülő, befejezett, vagy elrontott/hibás darabok követését. A megrendeléseket automatikusan elirányítja egy előre meghatározott munkaállomáshoz.

Gyártási folyamat közben a felhasználók folyamatosan figyelhetik a darabok állapotát és azt is, hogy a munkaállomásokon hány részt nyomtattak sikeresen. A hibák, az utófeldolgozással eltöltött idő szintén nyomon követhetők. Az app ellenőrzőlistát is felkínál.

Összességében növeli a munka hatékonyságát, és átláthatóvá teszi a különböző folyamatokat.

A céget befektetők 7 millió dollárral támogatták nemrég. Az összeget észak-amerikai, európai és japán értékesítéseik és más tevékenységeik fellendítésére kívánják használni.

A Torinói Műszaki Egyetem Gépész- és Légjármű-mérnöki Karának kutatói nyomtatott szenzorok egészségügyi alkalmazásait tanulmányozva, hő- és inerciális (tehetetlenségi) érzékelőket integráltak acélba. Közvetlen lézeres fémszinterezést (DMLS) használtak hozzá.

A szenzorok például beteg folyamatos megfigyelését igénylő orvosi, klinikai alkalmazásoknál játszhatnak fontos szerepet.

Hagyományosan fúrással végzik ezt a munkát, majd valamilyen tokba teszik, esetleg a felületre ragasztják az érzékelőket.

Jelen kísérlet során az egyik, a drága érzékelőt magas hőmérsékletnek tették ki, míg a közönséges másikat alapvető, olcsó használatra találták ki. Az első egy piezorezisztív PT100 hőszenzor volt, 5,90 milliméter átmérőjű és 30,3 milliméter hosszú hengeres szondával, amelyet speciális, szilíciumalapú-alapú hőszigeteléssel ellátott huzal kötött össze. A másik érzékelőtípus egy általános rendeltetésű piezorezisztív gyorsulásmérő volt, szabvány elektromos kábellel.     

A kísérlet során gyártott mintadarabokba rakták őket.

A vizsgálat három célt szolgált. Egyrészt a nyomtatási folyamatot pontos paraméterekkel és műveletekkel igyekeztek kalibrálni. Másrészt nyomtatáskor optimalizálták a szenzorok integrálását. Harmadrészt utána hitelesítették az érzékelők teljesítményét.

Kiderült, hogy optimalizált szelektív lézeres olvasztással (SLM) megelőzhetők az anyag máskor előforduló módosulásai. A tömörség 100 százalékos maradt, semmiféle üregesedés nem kezdődött el.

A felületi rétegek nyomtatás közben minimálisan megváltoztak, de a problémát könnyen megoldották. A fémrész homogén és hibátlan maradt.

A szenzorokat tesztelték, kifogástalanul működtek.

A kutatók végül megállapították, hogy technológiájukkal bármilyen elektronika integrálható fémekbe, az alkalmazásokon viszont – egyre fejlettebb konfigurációkkal – még akad bőven csiszolnivaló. Szerintük személyekre kidolgozott viselhető rendszerek érzékelői lehetnek a közeljövő legizgalmasabb alkalmazásai.

A dolgok internetét (Internet-of-Things, IoT) elemmel működő, elektronikus úton egymáshoz kapcsolódó, mindenféle tárgyak ember nélküli hálózataként ismerjük. Az elemek és az elektronika az eszközök kommunikációjához szükséges adatokat gyűjtik és dolgozzák fel.

A kihívás még nagyobb, ha egy csomó tárgy, amelyek kommunikálni hivatottak egymással, műanyagból készültek, és semmiféle elektronikát nem ágyaztak beléjük.

A Washington Egyetem kutatói műanyagból nyomtatott tárgyak okostelefonnal és más wifis eszközökkel való együttműködésére dolgoztak ki elemek és elektronika nélküli megoldást.

Egy 2014-es munkából indultak ki, amelyben a felsőoktatási intézmény egy másik kutatócsoportja kimutatta, hogy elem nélküli chipek wifi router jeleinek a visszaverésével, vagy (zérók esetében) anélkül továbbították a bitjeiket. Ezzel a visszaszórás-típussal egy eszköz a wifi jel modulálásával kommunikál.

Kihívást jelentett, hogy a meglévő wifis visszaszóró-rendszerekhez több elektronikus alkatrész kell. Ezeket kellett valamivel helyettesíteniük. Könnyen nyomtatható vezeték nélküli eszközöket találtak ki hozzá; a printek műanyag-kompozit, például rézzel és grafénnal dúsított, tehát áramvezetésre alkalmas nyomtatószálból készültek.

A CAD-modellek bárki számára hozzáférhetők, aki saját IoT-t akar felépíteni. Eddig egy hangerő-szabályozó eszközről, egy e-kereskedelemben kukoricapelyhet automatikusan rendelő gombról és egy szivárgás esetén telefonunkat azonnal figyelmeztető vízérzékelőről van szó.

Apró mechanikus mozgásokat használnak fel áramforrásként. Például, ha valaki felbont egy mosópordobozt, a teteje lecsavarásával biztosít elegendő kapacitást adatok kommunikálásához.

Mihelyst megvolt a „visszaverődő” anyag, a kommunikációt, a hagyományos elektronika zéróit és egyeit kellett „műanyagkerekekbe” kódolni, amelyek a wifi jeleket másként verik vissza, ha azok egyek, mintha zérók. Nagyjából úgy működnek, mint egy antenna.

A kutatók szerint fejlesztésük változatos területeken hasznosítható, például nyomon követhető, hogy egy orvosságos üveget kinyitnak vagy bezárnak stb.

Az Artec 3D termékeit és szolgáltatásait sokféle iparágban, többek között a medicinában, a médiában, a designban, az iparban, a divatban vagy a műemlékvédelemben is használják.

A kiváló minőségű professzionális 3D szkennereiről ismert cég a napokban mesterségesintelligencia-motorral, HD Móddal újított. A különleges ideghálókon alapuló MI-vel az Eva és a Leo kéziszkennerek felbontása megduplázódik – jelentette be a cég a kaliforniai Santa Clarában.

Az Artec elsőként használja az úgynevezett mély konvolúciós ideghálókat (CNN) 3D felületek újraalkotására és 3D modellek minőségének a javítására. A HD Móddal részletesen kidolgozott, komplex felületű tárgyakról is hihetetlenül pontos szkenek készíthetők.

Jó hír, hogy az Artec legújabbi szkennelő és feldolgozó szoftverével, az Artec Studio 15-tel, ingyen hozzáférhető a HD Mód az Artec Eva és Artec Leo szkennerek felhasználói számára, amellyel ugyanannyi adatból jóval több információ kivonatolható, mint eddig. Ha több az információ, sokkal gazdagabb a 3D szkennelt jelenetek, tárgyak stb. megjelenítése, élesebbek az élek, kisebb részletek is rögzítésre kerülnek, és a „zaj” is jóval kevesebb. A zajcsökkentés a nyers adatokban és a végső modellnél is a csúcsra van futtatva, amellyel a beszkennelt tárgyak szerkesztés nélkül is alkalmasak a visszafejtésre (reverse engineering) és sok más alkalmazásra.

Szabvány algoritmusokkal összehasonlítva, a CNN jóvoltából a felületek ábrázolása jelentős mértékben feljavult.

Másrészt, az új technikával vékony és hegyes élek, nehezen szkennelhető, például lyukakkal tarkított, vagy mélyfekete, túlzottan fénylő, esetleg szőrrel vagy bőrrel fedett felületek is egyszerűen digitalizálhatók.

Artyom Yukhin, az Artec 3D elnök-vezérigazgatója szerint legújabb fejlesztésük, a kategóriájában első ideghálóval „különleges mérföldkő a 3D szkennelő ipar számára.” És az is nagyon ritka, hogy egy ilyen léptékű újításért az ügyfeleknek fizetni sem kell – tette hozzá.

Az Artec régóta foglalkozik számítógépes látással, mesterséges intelligenciával. Biometrikus arcfelismerő eszközeihez több MI-algoritmust fejlesztett már, és a területet meghatározó cégekkel is együttműködik, például részt vett az Apple Face ID-jának kidolgozásában.

Most továbbléptek, mert az MI immáron nemcsak arcokra, hanem bármilyen 3D objektumra használható. Ideghálójukat (a mai MI-kutatásokat meghatározó diszciplína, a gépi tanulás szellemében) az optimális teljesítmény eléréséhez, hatalmas adatmennyiségen, többmillió adatponton és sokezer 3D modellen gyakoroltatták.

Az Artec termékeit Magyarországon a FreeDee forgalmazza. Jövő heti virtuális kiállításunk során többek között autók Artec Leo szkennerrel való digitalizálásának munkafolyamatáról is tartunk webinárt, amelyet csütörtök délután lehet majd élőben követni, illetve a regisztráltak utólag is megkapják a felvételt.

A 2019-es év azonos periódusával összehasonlítva, 2020 első három negyedévében a lézeres műanyag-szinterező és a lézeres fémolvasztó rendszerekre összpontosító kínai Farsoon Technologies megduplázta a bevételeit a távol-keleti ország piacán. További bíztató jel, hogy a vállalat a negyedik negyedévtől szintén növekedést vár.

Pedig már a tavalyi is jó évük volt; 2019 második felében, Kínában nagyon gyorsan terjedtek az additív gyártás ipari alkalmazásai. A Farsoon főként az óriás szektorokból, mint például a légjármű- és a gyártóipar, vagy az öntés profitált. Ezek a szektorok idén is jócskán hozzájárultak a cég szépen növekvő bevételeihez.

A Covid-19 az idei első negyedévben, különösen február elején éreztette hatását a vállalat életében, de márciustól-áprilistól szép lassan minden visszatért a régi kerékvágásba; a kínai additív gyártószektor ugyanott folytatta, ahol a pandémia előtt abbahagyta.

A nagyobb keresletre reagálva, a Farsoon fokozta a termelést, a hét minden napján dolgoztak, hogy eleget tudjanak tenni a gép-megrendeléseknek. A cég gyártóüzemeinek jelentős bővítését tervezi.

A világpiacon szintén jól teljesítettek. A Farsoon Europe július végéig ugyanannyi bevételt könyvelt el, mint 2019 első felében. A Farsoon Americas 2020 második felében – eddig – növelte a bevételeit, és egyben bővítette észak-amerikai kapacitásait.

A nagyméretű fémnyomtató-rendszerek közül különösen az FS421M teljesített jól, idén többet telepítettek kínai ügyfeleknél, világviszonylatban pedig harmincnál többet adtak el. A legfontosabb ipari partner, a Falcontech immáron a cég huszadik fémnyomtatóját vásárolta meg. A cél, hogy a vállalat ötvennel rendelkezzen.

A műanyag-vonalon zászlóshajónak számító 403P értékesítése Kínában és külföldön egyaránt növekvő tendenciát mutat.

A chicagói Azul 3D HARP (high-area rapid printing) technológiája sztereolitográfiai eljárás, a folyékony műanyagot ultraviola fény segítségével alakítja szilárd matériává, miközben úgy tartja meg a klasszikus gyártótechnikák gyorsaságát, teljesítményét és felbontását, hogy egyik paraméterből sem kell engedni hozzá.

Vertikális nyomtatásban gyorsabb a vetélytárs rendszereknél; 0,46 méteres óránkénti sebességgel dolgozik. A HARP és a cég nagyméretű printere egyetlen áramvonalasított gyártóplatformon teszi lehetővé a prototípus-készítésről a tömegtermelésre történő átmenetet.

A kivitelezéshez saját fejlesztésű, ipari minőségű nyomtatóanyagokat használnak. Összességében egyedire kialakítható, változatos termékek gyors előállítását biztosítják.

A startup a napokban bejelentette, hogy exkluzív partnerségre lép a DuPont Electronics & Imaging-gel.

A 2019-ben is Fortune 500-as óriásvállalat elektronikai szekciójával való együttműködéstől mindkét fél sokat, következőgenerációs technológiák széleskörű alkalmazását várja. Kölcsönösen elégedettek, az Azul technológiája alkalmazási körének jelentős mértékű bővítésében, a gyártószektor egyes aspektusainak átalakításában, a DuPont további újításokban, az iparági kereslet hatékonyabb kielégítésében bízik.        

A DuPont félvezetőkhöz, chipekhez, áramkörökhöz, kijelzőkhöz és más hasonló termékekhez szállít be anyagokat és technológiákat, műhelyeiben kutatótudósok és alkalmazás-szakértők folyamatosan a jövőt megalapozó innovatív megoldásokon dolgoznak.

Mivel az Azul HARP rendszerével könnyen kivitelezhető a gyors helyi prototípuskészítés és gyártás, az együttműködés eredményeként lerövidül a DuPont termékek fejlesztésére és előállítására fordított idő.

A FreeDee Kft. 2012. októbere óta foglalkozik itthon profi, asztali 3D nyomtatók és kézi 3D szkennerek  értékesítésével, amelynek mostanra megkerülhetetlen szereplője lett. A vállalkozásunk októberben ünnepli alapításának 8. évfordulóját, ebből az alkalomból látványos virtuális kiállítással, online gép-bemutatókkal és szakmai webinárokkal készülünk. Mindenkinek javasoljuk az Online Additív Napokon való részvételt, akit érdekelnek a 3D technológiák vagy szeretne tájékozott lenni, fejlődni ezen a szakterületen!

Milyen egy virtuális kiállítás?

Az elmúlt év mindenki számára bizonytalanságot hozott, egy előre meg nem jósolható jövőt. Mivel a járványhelyzet nem mutat csökkenő esetszámokat hazánkban, így sokan kerülik a nagy létszámú eseményeket, a felesleges kontaktusokat, és igyekeznek online megoldani, amit praktikusan meg lehet. Ebbe a trendbe illeszkedik a FreeDee Kft. online rendezvénye is, amely az ipari kiállítások személyes találkozói helyett idén virtuális formában fogadja látogatóit.

Az október 19-én nyitó Online Additív Napok keretében nemcsak izgalmas webinárokra lehet számítani, de élőben chatelhetünk a FreeDee szakembereivel vagy videós és más, friss ismeretterjesztő tartalmakat érhetünk majd el, de egy virtuális kiállítási standon is körbenézhetünk. A fotelünkből is bejárható online standon megtalálhatók lesznek a FreeDee Kft. által forgalmazott gépek, de az ötletelésnek és az Artec Leo kézi 3D szkennernek hála meglepetéseket is fel lehet majd fedezni.

3D nyomtatás és 3D szkennelés témájú előadások

A FreeDee Kft. vállalati kultúrájában mindig kiemelt szerepet játszott az ismeretterjesztés. Ez a blog szintén ezekben a hónapokban lesz 8 éves. Oktatási területen figyelmfelhívó kampányokkal, iskolák szponzorációjával, számos előadással és a 3D Akadémia megalapításával is hozzájárultunk a 3D technológiai ismeretek hazai terjedéséhez. Idén pedig, a pandémia kezdete óta rendszeres, ingyenes webinárok formájában osztjuk meg az újdonságokat és szakmai tapasztalatainkat.

Az október 19-22. között meghirdetett Online Additív Napokra két webinárral készülünk. Az első, október 20-i előadás ‘3D nyomtató - a megbízható beszállító’ címmel leginkább azoknak lesz izgalmas, akik mostanában ruháznak be a házonbelüli 3D nyomtatásba és minden terület érdekli őket, ahol a technológia segítségükre lehet. A FreeDee műszaki vezetője, Szabó Péter hazai és nemzetközi példákra építve járja körbe azokat az ipari vállalati feladatokat és területeket, ahol a legnagyobb hozadéka lehet egy 3D nyomtatónak.

A második webinár résztvevői október 22-én tanúi lehetnek, hogyan birkózik meg az Artec 3D legújabb, páldátlanul gyors kézi 3D szkennere, a vezetéknélküli Artec Leo, személyautók, teherautók, versenyautók, sőt daru alkatrészek digitalizálásával is. Regisztráljon ezen a linken!

Születésnapi kedvezmények

A virtuális rendezvényre kedvezményekkel is készülünk, hiszen a FreeDee most ünnepli nyolcadik születésnapját. Nyolc évvel ezelőtt, október 12-én indultunk el az utunkon: “8 éve ott voltunk, amikor a 3D nyomtatás hirtelen elképesztően népszerű lett, ott voltunk, amikor a realitás talaján földet ért, és itt vagyunk most is, amikor már annyira kiforrott, hogy mondhatni kezd hétköznapivá válni. Már vannak területek, ahol ez az új normális, ahol ez a legjobb módszer, ahol lassan nem is lehetne máshoz nyúlni, ha versenyben akarunk maradni.“ Ebből az alkalomból webshopunkban 8% kedvezménnyel köszönjük meg minden korábbi, jelenlegi és jövőbeni partnerüknek az eddigi és a még most következő közös munkát. A kedvezmény minden alapanyagra és a craftbot Flow generációs 3D nyomtatókra is vonatkozik!

Az Online Additív Napok programja teljes mértékben ingyenes, a virtuális kiállítás pedig reméljük, hogy számos izgalmat rejteget majd mindenkinek. Vegyen részt Ön is!

A fémnyomtatás ipari valósággá vált, a technikát egyre több szektorban alkalmazzák. 2013 óta komoly növekedés figyelhető meg, a nagy áttörést 2017 jelentette.

Míg a 3DP ipari felhasználását az évtized közepén elsősorban műanyag-alapú prototípusok jelentették, ma már tömegesen gyárthatók – printelhetők – fémből álló késztermékek.

A technológia fejlődésével drasztikusan nőtt a specialisták iránti kereslet. Ők optimalizálják a fémprintereket, de nem egyszerű megtalálni őket, és ellentétben a polimeres nyomtatás-szakértőkkel, hiány van belőlük.

De mitől válik valaki fémnyomtatás-szekértővé, milyen profilú személyeket keressenek az érintett vállalatok?

A 3D Printing Media Network cikke erre keresi a választ.

Problémát okoz, hogy mivel viszonylag új, de gyorsan növekvő területről van szó, kevés a speciális ismerettel és tapasztalattal rendelkező profi. Sokan felsőoktatási intézményben szerezték be ismereteiket, gyakorlattal viszont nem rendelkeznek, azaz kockázatos alkalmazni őket.

A problémát súlyosbítja, hogy hiába ért valaki a műanyagalapú additív gyártáshoz, a két terület között nincs szinergia, komoly különbségek vannak a nyomtatási és az utólagos megmunkálási folyamatok között. Magyarán, nehéz a váltás, azonnali jelleggel pedig kvázi lehetetlen.

Nélkülözhetetlen, hogy az illető rendelkezzen fémipari gyakorlattal. Elvileg anélkül is betanítható valaki, viszont nagy a kockázat, ráadásul rövid idő alatt nem lehet elsajátítani a szükséges ismereteket. Értenie kell, hogyan működnek a hagyományos eljárások, az anyagok tulajdonságait, és hogy mi történik velük printelés közben. Mindezek mellett a különféle fémnyomtatási eljárásokban is otthonosan kell mozognia, különben nem tud jól választani az adott munkával kapcsolatban felmerülő opciók közül.

A folyamattervezést szintén ismernie kell, és az sem árt, ha ki tud találni új fémnyomtatás-alkalmazásokat.

Ezekkel a készségekkel és ismeretekkel sokszor additív gyártószektoron kívüli személyek, a fémalapú fröccsöntés, fejlett szinterezés és lézeres gyártás szakértők rendelkeznek. Ők könnyebben állnak át a fémnyomtatásra, mint a polimeres printelés specialistái.

A speciális tudás mellett természetesen az úgynevezett „puha” (soft) szkillek (tanulás, alkalmazkodás, kreativitás, nyitottság, motiváltság stb.) szintén sokat számítanak.

Egyes fémnyomtatók nem lézer-, hanem elektronsugárral olvasztják meg a fémport. Az eljárás (electron beam melting, EBM) ugyan valamivel pontatlanabb a szelektív lézeres olvasztásnál (SLM), viszont nagyobb tárgyaknál gyorsabb.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Additív Gyártóközpontja (NCAM) nagy igénybevételű jármű-alkatrészekhez, az Oxford Brookes Racing (OBR) Forma-1 minőségű versenyautójához használta a tipikusan csak légjárműiparban alkalmazott technológiát. Kritikus fontosságú alkatrészt készítettek vele.

Az eredmény jelzi, hogy az eljárás a csúcskategóriás autóiparra is átültethető.

A brit iparra additív gyártótechnikákat fejlesztő központ projekteket finanszíroz, partnereiből folyamatosan bővülő AM ökoszisztémát hozott létre, és a 3DP lehetőségeit igyekszik állandóan bővíteni. Jelenlegi projektjükben légi járművek behatóan tanulmányozott gyártásához használt módszereket próbálnak autókra alkalmazni.

Az 1992-ben alapított Oxford Brookes Egyetemhez tartozó Racing csapatai éves mérnöki, autó- és motorsport-versenyekhez terveznek, fejlesztenek járműveket. Programjaikat az iparág vezető szereplői szponzorálják.

A partner-együttműködésben kialakított technológiát a Brookes elektromos versenyautójához használták. Az autó hajtóművére kifejtett nyomás a légi járműveket érő nyomáshoz hasonlít. Elektromos járműveknél ez a nyomás nagyobb, mint szabvány motorral rendelkező autóknál, így jobban felgyorsulhatnak. A gyorsulás miatt, versenykörnyezetben az autó vázát éri a nyomás.

Az NCAM a nagyobb nyomást kiválóan tűrő alkatrészek tervezésében és kivitelezésében is segített. Munkájuk része a legmegfelelőbb technológiák azonosítása és az adott darabra méretezése, egyedivé tétele. Ezért választották az EBM-et.