Hebei megyében elkészült a rurális Kína első nyomtatott háza. Nagyméretű printerekkel, „szkenről szkenre” haladva építették. Mennyezete boltíves, a külső falakat szövésmintákkal díszítették.

A ház tulajdonosa Zhao Xiujuan és a 2022-es téli olimpiai játékoknak, Peking mellett otthont adó Wujiazhuang faluban tekinthető meg. 106 négyzetméter alapterületű, három hálószobából, konyhából és fürdőszobából áll.

Az ötlet gazdája a kínai épületnyomtatás legismertebb alakja, Xu Weiguo professzor (Tsinghua Egyetem). A faluban akarta megvalósítani, az ottaniak viszont szkeptikusan viszonyultak az elképzeléshez, és még szkeptikusabban a kivitelezéshez.

Nem értették, hogyan lehet egy nagy házat nyomtatni, és kételyeik voltak, hogy egyben marad-e. Zhao viszont nem foglalkozott velük. Megkérte a professzort és csapatát, hogy 3D nyomtatótechnológiával építsék újjá a régi házát.

A helyszínen robotkarok dolgozták, helyezték el rétegről rétegre a cementet, lerakva a ház alapjait, majd a falak következtek. A tetőt külön nyomtatták, daru helyezte rjuk.

Két hét alatt elkészült a teljes ház.

Az eszközöket két-két ember kezelte, lényegében megnyomtak egy gombot, mire felépült a ház.

„Döbbenetes” – mondta egy névtelenségét megőrző helyi.

Az elmúlt években Kína a 3D épületnyomtatás élharcosává vált, de a technológiát az ottani légjármű-, autóiparban, hajógyártásban, szállításban és más területeken is alkalmazzák.

A következő szintet a falusi házak jelentik, amely a látványos és sikeres kísérlettel vált valósággá.

A technológiával nem kell az emberi munkaerőre alapozni, és a költségekkel törődni, sőt, a hagyományos házak tervei és építészeti jegyei is megmaradnak, a szabálytalanul kanyargó felületek pedig nagyon komoly látványt nyújtanak, szépséggel töltik meg a cementet.

Kína célja, hogy az additív gyártótechnológiával felpörgesse az innovációt, az intelligens építkezést integrálják az ipari láncba, és friss vért eresszen a megcsontosodott építőiparba.