A medicinában egyre gyakoribbak a bioprinting alkalmazások. Elterjedésről ugyan még nem beszélhetünk, de egyértelmű, hogy a jövőben komolyan kell számolni a technológiával. Lényegében, a printerek őssejteket tartalmazó biotintát raknak le rétegről rétegre, és így alkotnak bőrt, szövetet vagy akár valamilyen szervet.
A 3D nyomtatás orvosi felhasználásai és a bioprinting alkalmazásai közül a személyre szabhatóság a legfigyelemreméltóbb eredmény, mert így válik lehetővé, hogy a kezelés teljes mértékben a páciens egyedi szükségletei szerint történjen.
A Lausanne-i Szövetségi Műszaki Főiskola (EPFL) egyik spin-off cége, a Readily3D európai uniós projekt keretében fejleszt élő modellt a hasnyálmirigyről. Nyomatuktól azt remélik, hogy a cukorbetegség elleni gyógymódok, gyógyszerek kutatásában segít, hasznos eszközzé válik. Másrészt, az átültetésekhez szükséges donorok hiányát szintén megoldhatja. A regeneratív medicinában is hasznos szolgálatokat tehet.
Az Utrechti Orvosi Egyetem által vezetett ENLIGHT projektben több EU-s felsőoktatási intézmény vés gyártó esz részt. Mivel a hasnyálmirigy enzimeket és hormonokat, köztük inzulint termel, ha nem gördülékenyen működik, kortól függetlenül, bárki cukorbeteggé válhat. Gyerekeknél az egyik legelterjedtebb betegség, és sajnos az új gyógyszerek fejlesztése is lassan megy.
Ezért hozták létre a projektet.
A bioprinting használata azért nagyon előnyös, mert a páciens sejtjeiből újraalkothatók a beteg szövetek, és így a laboratóriumi teszteken kiderül, hogy melyik gyógymód a leghatékonyabb. A beteget megkímélik a hosszú próbálgatás kellemetlen mellékhatásaitól, a kezelés olcsóbb, és a technikával megtalálják az ideális megoldást.
A Readily3D bioprinter-gyártóként csatlakozott a projekthez, speciális technológiájukat hasnyálmirigy-szerkezetekhez igyekeznek igazítani. Új gépük az emberi test egyes részeit, például élő szöveteket hagyományos 3D nyomtatóknál sokkal gyorsabban tud printelni. Míg az utóbbiak több órát töltenek el egy centis darabokkal, addig a Realiity3D gépének ez nem egész egy perc.
A következő években az emberi szövet élő 3D modelljének elkészítése mellett, a modellhez jelzőmolekulákat adnak, amelyek utasításokat adnak a sejtnek.