Megosztottak a 3D ételnyomtatással kapcsolatos reakciók: egyesek gasztronómiai forradalmakat vetítenek előre, mások a printereket hasznos kiegészítőknek látják, de szerintük a chefek szerepét belátható időn belül nem veszik át, megint mások a konyhaművészet elleni merényletként beszélnek a technológia ezirányú alkalmazásairól.
Az ígéretes próbálkozások és a speciális printerek ellenére, az ételnyomtatás egyelőre gyerekcipőben jár. Ezzel együtt ehető nyomatok többféleképpen készíthetők, és nemcsak űrhajóskajákról vagy tésztákról van szó.
Például az Eindhoveni Műszaki Egyetemen végzett Elzelinde van Doleweerd és Vita Broeken által alapított Upprinting Food startup a fenntarthatóság szellemében, élelmiszerhulladékból, eladhatatlan, ám még ehető alapanyagokból készít tápláló, finom, ráadásul szemre is tetszetős kosztokat. Akik megkóstolták, egyértelműen állítják, hogy a falatkáknak fenséges az ízük.
Az élelmiszerhulladék növekedése súlyos és ellentmondásos jelenség. Egyrészt a földkerekség lakosságának jelentős része alultáplált, másrészt a legyártott kaják harmada kerül kukába. A statisztikák magukért beszélnek, elgondolkoztatnak, kreatív szellemeket pedig innovatív megoldásokra ösztönöznek.
Ezt teszi a holland startup is.
Többek között kenyérmaradékból, túlérett, vagy ránézésre kifejezetten ronda alapokból készítenek füvekkel, fűszerekkel megszórt, pürésített, 3D formákká extrudálható keverékeket/krémeket.
Miután a formákat kinyomtatták, megsütik és kiszárítják őket, így alakul ki ropogós, keksz-szerű textúrájuk, és persze így lesznek tartósak, állnak el hosszú ideig polcokon. Mivel nem marad bennük víz, nem fenyeget baktériumveszély.
Eddig több kenyér- és zöldségalapú recepttel álltak elő, és folyamatosan ötletelnek, dolgoznak újakon.
A startup több jónevű étteremmel dolgozik együtt, konyhai maradékokat hasznosítanak, újrahasznosítanak, és kínálnak egyedi kulináris élményeket.
A pekingi 3D Food Company-vel szintén együttműködnek, többek között főtt rizst és édesburgonyát dolgoznak fel.
