A GE a Maryland Egyetemmel és az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriummal 900 Celsius-fokot és 3600 PSI nyomást meghaladó hőmérsékleten és nyomás alatt, azaz nagyon melegben, és nagy nyomás mellett is működő ultrateljesítményű hőcserélőt fejleszt.
Az új hőcserélő meglévő és jövőbeli erőművekben egyaránt lehetővé teszi a tisztább és hatékonyabb áramtermelést. A fejlesztéshez 3D nyomtatást is használnak, a projektet irányító Peter deBock, a GE vezető termikus mérnöke szerint a technológiával korábban kivitelezhetetlen architektúrák valósíthatók meg.
A cég és partnerei fém- és hőtani ismereteiket új módon kombinálják össze a 3DP-vel. A várható eredmény: az eszköz a mai hőcserélőknél 250 fokkal magasabb hőmérsékleten is képes lesz költséghatékonyan, azaz olcsóbban működni.
DeBock a hőcserélők funkcióját az emberi tüdőéhez hasonlítja: „a tüdő a szervezet alapvető hőcserélője, biztosítja a testműködés csúcsteljesítményét, miközben a testhőmérsékletet is szabályozza. Erőművek hőcserélői nagyjából azt teszik, mint egy gázturbina, csak magasabb hőmérsékleten és nagyobb nyomás alatt. Additív gyártással bonyolultabb biológiai alakzatokat tanulmányozunk és tervezünk, és a tapasztalatokat alkalmazva a teljesítményt javító, alacsonyabb széndioxid kibocsátás mellett magasabb hatásfokot elérő UPHEAT eszközt dolgozunk ki.”
A hőcserélőt törésmentes nikkel szuperötvözetből készítik. Az ötvözetet a GE Research kifejezetten additív gyártófolyamatokhoz tervezte. Az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium közismert „rozsdásodás-tudományi” szakértelmét az anyagok hosszútávú teljesítménytesztjeihez és hitelesítéséhez tervezik felhasználni.
Ha kész lesz és működésbe áll, az energiahasználat jelentős mértékű csökkentése mellett a széndioxid-kibocsátást is jócskán redukálni fogja. A két és féléves projekt célja hogy a fejlesztés után demonstrálják a légjármű-iparban is hasznosítható eszköz lehetőségeit.
