Az Európai Űrügynökség (ESA) első 3D nyomtatóját, a repülőgép-alkatrész pontossággal dolgozó MELT-et mikrogravitációs környezetben, például a Nemzetközi Űrállomáson történő használatra tervezték. Az FFF technikán alapuló gép különféle (változatos) termoplasztikus anyagokkal (ABS, PEEK stb.) dolgozik.
Szabadalmi oltalmat kapott az Apple gyorsabb 3D nyomtatók fejlesztését leíró, alternatív lerakódásos (deposition) technológiája.
A Santa Cruzi Kaliforniai Egyetem (UCSC) és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai energiatároló eszközökben, például szuperkondenzátorokban használt grafénalapú aerogél elektródák előállítására dolgoztak ki speciális 3D nyomtatótechnikát.
Egyedi pontformáló additív gyártótechnológiát jelentett be a Mitsubishi. A lézert, CNC-t (számítógépes numerikus kontroll) és számítógéppel támogatott gyártómegoldásokat összekombináló printerek nagyon pontos alakzatokat készítenek. A technológia anyagok hőenergiás olvasztással történő egyesítésén alapul. A cég nyomtatóterveiről 2015-ben kaptak lábra az első híresztelések, azóta beadtak pár szabadalmi kérvényt. Nyomtató egyelőre még nincs…
A Kerámiatechnológiák és Rendszerek Fraunhofer Intézetének kutatói FFF módszert használó új eljárást találtak ki sokkal keményebb fémnyomatok előállítására. A műanyagfeldolgozó-iparban használt FFF-t kerámiákra és kompozitanyagokra alkalmazták, majd a kísérletekből kiderült: ha a nyomtatószálban lévő fémrészecskék sokkal kisebbek, keményebb print az eredmény.
A hulladékokat újrahasznosító nemzetközi cég, a Renewi egyik leányvállalata, a holland Coolrec és a szintén holland Refil összeállt, hogy régi jégszekrények műanyagjait kiváló minőségű, oldódó HIPS (High Impaxt PolyStyrene) 3D nyomtatószálakként hasznosítsák újra.
Az UL globális biztonsági vállalat bejelentette, hogy elsőként a Lockhead Martin érdemelte ki additív gyártásáért az UL 3400 tanúsítványt, amellyel elismeri: a vezető védelemtechnológiai cég sunnyvale-i 3DP központja megfelel a legszigorúbb biztonsági elvárásoknak.
A Boulderi Kaliforniai Egyetem mérnökei véredények komplex geometriáját újraalkotó 3D nyomtatótechnikát (3D bioprinting) dolgoztak ki. A megoldással előbb-utóbb mesterséges artériák és szervszövetek lesznek gyárthatók.
Évek óta dolgoznak rajta, és most már el is készült, jövőre pedig az egyik amszterdami csatornán felállítják a világ első nyomtatott acélhídját. A hidat az október 20-án kezdődött, 28-ig tartó Holland Design Héten mutatták be a nyilvánosságnak.
A Gillette elindította Borotvakészítőjét (Razor Maker), amellyel limitált példányszámban sztereolitográfiával nyomtat amerikai fogyasztóknak borotvanyelet. A nyelek egyedi igények szerint alakíthatók ki, a honlapon 48 terv, majd színek közül választhatunk, végül szöveget adhatunk hozzá. (A printelés a Formlabs technológiájával történik; a Formlabs hazai forgalmazója a FreeDee.)
