A GE Additive közzétette az első fényképet egy teljesen új 3D nyomtatóról. A projekt neve H1, a változatos, kicsi és nagyméretű darabokat különféle anyagokból (rozsdamentes acélból, nikkelből, vasötvözetekből stb.) nyomtató gép a binder jet technológián alapul. Egyik célja, hogy ne legyen többé szükség öntésre, és ha így lesz, rengeteg pénz és munka spórolható meg vele. 2018 elején finomítanak még rajta, az első szállítások 2018 közepén várhatók.
A Gartner legújabb tanulmányában a 3D nyomtatás további terjedését prognosztizálja az orvosi műszerek gyártásában, a légjármű-iparban, fogyasztói elektronikában, lényegében miden területen. Az előrejelzés szerint 2021-ben a kereskedelmi repülők 75 százalékán lesznek 3D nyomtatással készült alkatrészek.
A Stratasys bejelentette, hogy az Airbus beszállítóival kapcsolatban álló spanyol Indaero hogyan fogja minőségi légjármű-ipari szerszámok készítésére használni a cég additív gyártómegoldásait.
A kínai kormány ambiciózus akciótervet jelentett be az additív gyártóipar gyors, egészséges és fenntartható fejlődésével kapcsolatban. 2020-ig évi 20 milliárd jüan (kb. 3 milliárd dollár) bevételt szeretnének szakterületi eladásokból generálni. Ahhoz hogy így legyen, az évi átlagnövekedésnek legalább 30 százalékot kell elérnie.
Az ausztrál Wollongong Egyetem bemutatta személyre szabható új 3D bioprinterét (neve a hasnyálmirigy szigetsejt-átültetést rövidítő PICT), amellyel drasztikusan javítható az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelése. A gépet az Adelaide-i Királyi Kórházban máris munkába állították.
Az oroszországi Tomszki Műszaki Egyetemen 3D nyomtatással hoztak létre gyerekszív-modelleket. Az utánzatokat szívsebészek használhatják műtétek előtt, hogy jobban megtervezzék a beavatkozást. A felsőoktatási intézményben korábban nyomtattak már felnőtt szívmodellt, viszont ez az első alkalom, hogy a technikával a lényegesen kisebb gyerekszív utánzatát megalkottak.
Svájci és amerikai kutatók különleges, de egyben találékony áramforrásra leltek a csak sósvizekben megtalálható elektromos angolna „személyében.” A természetes áramforrást 3D bionyomtatással sikerült újraalkotni. A mesterséges angolna szerveiből pacemakerektől a jövő cyborgjaiig különféle alkalmazások hozhatók létre.
A Calgary Egyetem mérnökhallgatói E.coli baktériumokkal szétbomlasztott emberi székletből állítottak elő 3D nyomtatásra alkalmas műanyagot. Valódi széklet helyett a NASA által jóváhagyott, az eredetit szimuláló „recepttel” dolgoztak. Munkájukkal megnyerték a Nemzetközi Géntervezett Gép Alapítvány bostoni mamutversenyét, amelyen 330 egyetem közel 5 ezer diákja mutatta be szintetikus biológiai projektjét.
A Delaware Egyetem kutatói visszatükröződőből átlátszóba (és fordítva) váltó „intelligens” ablakpaneleket fejlesztenek. A részben 3D nyomtatással készülő ablakok otthonok és járművek fűtésének és hűtésének minőségén hivatottak javítani.
A személyre szabott robotikai alkalmazásokra összpontosító Dubai-székhelyű Atlab második éves 3DP Olimpiáján, az Emirátusokból induló 150 versenyző közül hét nyelven beszélő humanoid robotjával, a projektjén 8 hónapig dolgozó15 éves sharjahi Risabh Java nyerte a fődíjat.
