Mivel kontaktlencséktől motortömítésekig és jégkocka tálcákig egyre változatosabb területeken használják a szilikont, így semmi meglepő nincs abban a törekvésben, hogy többen próbálkoznak a sokoldalú anyag 3D nyomtatott változatával. A kaliforniai ALT szilikon-nyomtató eljárást, a Florida Egyetem orvosi műszerek printelésére alkalmas módszert dolgozott ki néhány hete. Az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói szintén a módszertanban újítottak: a szilikon cseppfolyós és szilárd halmazállapotú változataiból készült tésztaszerű „tintájukkal” lyukacsos és rugalmas szerkezetek hozhatók létre. Az újítást a biomedicinában és az egyre trendibb puha robotikában alkalmazhatják. Elmondásuk alapján a technika olyan, mint amikor a homokszemcsékből vízzel építünk homokvárat.
Az infokom technológiák világából, adattároló és LED megoldásairól ismert, 3D nyomtatószálakkal 2014 óta foglalkozó Verbatim, a Mitsubishi Vegyi Holdingok Csoport egyik leányvállalata a napokban állt elő új nyomtató-segédanyagával, a vízben oldódó és nagyon teljesítményű (de kimondhatatlan nevű) butándiolt vinyl alkohol kopolimerrel (BVOH).
Mesterséges intelligencia és 3D nyomtatás: a világhírű pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen (CMU) nem nyomtatóanyagot, hanem a 3D fémnyomtató-porok különféle fajtáit 95 százalékos pontossággal autonóm módban azonosító, a kutatók szerint öt éven belül mainstreammé váló gépilátás-technológiát fejlesztettek.
Bőrt, fület, implantátumokat stb. nyomtattak már, a 3DP orvosi alkalmazásainak lassan se szeri, se száma. Az inkább kísérleti, mint gyakran alkalmazott 4DP egészségügyi hasznosításáról viszont még nem hallottunk. Legalábbis eddig, mert a hsziani Negyedik Katonai Orvosi Egyetem kínai tudósai 4D nyomtatással újraalkották egy rákos beteg mellét. A 4D nyomtatás ezúttal arra vonatkozik, hogy a 3D printeléssel készült mellbeültetés egy idő utáni lebomlásával lehetővé válik, hogy emberi szövetek helyettesítsék. Azaz ebben az esetben az idő a negyedik dimenzió.
Szintén orvostudományi újdonság, hogy a dél-koreai Pohang Tudomány és Technológia Egyetemen hatékony és olcsó módszert dolgoztak ki emberi bőr nyomtatására. A hibrid sejtnyomtató rendszer „tintasugaras” és extrudáló modulokat egyaránt tartalmaz.
A Pennsylvania Egyetem hallgatóiból álló csapat nyerte az amerikai Nemzeti Űrtársaság (NSS) nonprofit ügynöksége, az Enterprise in Space (partnerek: Kepler Space Institute, Made In Space, Sketchfab, 3D Hubs, Prairie Nanotechnology) által kiírt „Nyomtasd a jövőt” versenyt. A verseny célja az additív gyártás világűrbéli használatának további bővítése, újabb innovatív megoldások kidolgozása volt. A három pennsylvaniai diák a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) nyomtatható mikrofolyadék modulokkal rukkolt elő.
Űrkutatás és 3D nyomtatás ha nem is lesznek egymás szinonimái, de a két tudományos-technológiai területet egyre sűrűbben emlegetik együtt. Az ottawai Carleton Egyetem RepRap technológiától ihletett kutatói önmagukat teljes egészben replikáló 3D printerekre dolgoztak ki megoldást. Módszerükkel a világűrben, például a Holdon készíthetnének a humán lakók érkezésére váró épületeket.
Mindeközben az izraeli rendőrség egy honvédelmi technológiai konferencián bemutatta az első (részben) 3D nyomtatással készült rendőrautót. A jármű egyelőre nem működik, de a jelenlévő biztonsági és katonai szakértők egyaránt nagy lelkesedéssel nyilatkoztak róla.
