A 3D nyomtatás egyre szorosabban összekapcsolódik az oktatással, és még csak a folyamat kezdeténél tartunk, a jövőben az ipar 4.0 egyik alaptechnológiájaként meghatározó szerepet játszik az iskolákban. És ne csak a technikai tantárgyakra, fizikára és biológiára, számítástudományra és matematikára gondoljunk, hanem például a történelemre is. Letűnt korokat képi megjelenítésükkel átélhetőbbé tehetünk, interakciókat folytathatunk a régmúlt hőseivel, szórakoztató formában ismerünk meg sorsfordító eseményeket, és ebben a folyamatban sokat segítenek a 3D nyomtatótechnológiák.
A technológiaorientált Coloradói STEM Iskola és Akadémia diákjai pontosan ezt teszik. Sőt, még ennél is többet, mert a 3D nyomtatást egy másik, az utóbbi években virágzó technológiával, a mesterséges intelligenciával kapcsolják össze. Mesterséges intelligencián persze ne emberi vagy emberfeletti szintű gépi értelmet, hanem nagyon meghatározott, viszonylag könnyen formalizálható és számszerűsíthető területekhez hozzáadott pluszmegoldásokat, gépi tanuláson alapuló következtetéseket stb. értsünk.
A coloradói diákok Owen Cegielski történelemtanártól azt a feladatot kapták, hogy társítsanak hangot történelmi szereplőkhöz.
„Azt akartam, hogy átéljék egy mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd élményét, hogy halott történelmi személyekhez beszéljenek. Váljanak tudóssá, kísérletezzenek, és találjanak fel valami újat. Nem volt semmi részletes tervünk, csak őrült kísérletezgetés” – nyilatkozta Cegielski.
A technológiák mellett problémamegoldással és kritikus gondolkodással igyekeztek életre kelteni a történelmet. „Mi történt volna, ha?” típusú kérdéseknek sok értelme ugyan nincs a történelemben, viszont elmepallérozó játéknak nem rosszak. Cegielski a diákok első világháborúra vonatkozó ismereteit igyekezett így bővíteni.
Az eredeti tervek alapján II. Vilmos császárról készült volna számítógépes karakter, végül azonban beszélő fej lett belőle. A fejet az iskola 3D nyomtatóján, a 2015-ben megjelent és kifejezetten gyerekeknek fejlesztett Flashforge Finder gépen alkották meg. A karakterjegyeket, a zölden és vörösesen fénylő szemeket, a szájmozgást, száj és beszéd szinkronizálását speciális szoftverekkel, MI-programozással és nyílt forrású Arduinoval oldották meg. A lényegében történelmi adatbázisként funkcionáló fej mozgásra is képes.
Különlegessége, hogy programozásához az első világháború kiváltó okait is figyelembe vették. Ennek megfelelően különféle érzelmekkel nyomatékosítja válaszait. Hangja hol barátságos, hol frusztrált, hol mérges.
Cegielski büszke diákjaira, hogy hangulatokat is tudtak programozni a nyomtatott fejhez. Szerinte az ilyen kísérletekkel újulhat meg, válhat izgalmasabbá és személyesebbé az oktatás, és a tanulók is jobban megértenek történelmi személyeket. Tudományos-technológiai kísérletté válik a történelem.
A diákokat még az sem zavarta, hogy a nyomtatott Kaiserrel szabadidejükben is kellett foglalkozniuk, annyira tetszett nekik a feladat.