4D nyomtatótechnológiával (gyakran 3D nyomtatott) tárgyak megtartják és külső hatásra aktiválják a beágyazott ön-összeszerelő utasításokat, és bármilyen emberi beavatkozás nélküli az eredetitől teljesen eltérő formává állhatnak össze.
A szakterület úttörője, az MIT Self-Assembly Lab társigazgató Skylar Tibbits és kutatócsoportja évek óta saját magát összeszerelő telefonon dolgozik.
„Ha megnézzük, hogy az emberi kivételével minden más (DNS, sejt, fehérje, illetve planetáris) szinten hogyan készülnek dolgok, minden ön-összeszereléssel épül fel. Az emberi szint viszont az ellentéte ennek, mert minden felülről lefelé épül. Fogjuk az alkatrészeket, és rájuk kényszerítjük, hogy legyenek egyben” – nyilatkozta Tibbits.
Innen jött a mobiltelefon (a DARPA által megtámogatott) ötlete. A hat rész egy perc alatt két különböző telefonná áll össze. Látszatra egyszerű és organikus módon, de a valóságban azért sokkal bonyolultabb. A különféle változók, zár és kulcsmechanizmusok megbízhatósága biztosítják a pontos összekapcsolódást, plusz a mágneseket is abszolút precízen kell beállítani, hogy emberi beavatkozás nélkül sikerüljön.
Trükknek tűnik, de jóval többről van szó. A technológia elvileg tömegtermelésre is használható. Képzeljük el, hogy ipari méretben így gyártanak telefonokat. A gyártás még automatizáltabb lesz, csökken az emberi hiba kockázata.
Egyelőre azonban a kezdeteknél, laboratóriumi beállításoknál tartunk. A jövőben viszont elképzelhető, hogy bemegyünk a boltba, kiválasztjuk a GPS és a legújabb kameramodult, elővesszük a telefont, mindent beteszünk egy pici összeszerelő pörgető-szerkezetbe, és hamarosan kész is az új frissítés.
