Rióban szombaton kezdődött az olimpia, 20 éve pedig Atlantában rendezték a nyári játékokat. Az atlantai Millennium Gate Múzeum különleges alkotással kapcsolta össze a két eseményt és a régmúltat: kinyomtatták az antik világ hét csodájának egyikét, az olümpiai Zeusz-szobrot. A nyomatnak az ókori játékokra és a görög mitológiára más tárgyakkal is emlékező, augusztus 20-án nyíló The Games: Ancient Olympia to Atlanta to Rio kiállítás ad otthont.
Az első ókori játékokat Krisztus előtt 776-ban rendezték a nyugat-görög városban. Az első és a későbbiek is Zeusz előtt adóztak, a 393-as utolsóig az összest az ő tiszteletére tartották. Az ötnapos események a görögség vallási, kulturális stb. összetartását voltak hivatottak jelképezni, olimpia alatt az egymás közötti háborúskodással is felhagytak.
A Zeusz-templom 13 méter magas, drágakövekkel borított, elefántcsont- és aranypanelekkel kiegészített faszobráról minden látogató elragadtatással írt. Pheidiász építette Krisztus előtt 435-ben, közel 800 évig Olümpiában állt, majd Konstantinápolyba szállították, és a 475-ös tűzvészben megsemmisült.
Mivel egyetlen másolat sem maradt fenn, a szobrot ábrázoló pénzérméket és utazók leírásait használták a nyomathoz. A Stratasys, a helyi 3DPTree és a múzeum kurátorai kimerítő kutatás után pontos képet kaptak, hogyan nézhetett ki a szobor, és elkészítették a digitális „másolatot.”
A modellt a Stratasys Fortus 900mc gépén, hőre lágyuló műanyagból nyomtatták ki. Kisebb lett, mint az eredeti, 13 helyett 2 méter. Az eredménnyel elégedettek, „nagyon hasonlít ahhoz, amilyen Pheidiász szobra lehetett.”
A szobrot ki kell festeni is. A festéshez a georgiai Athénben élő Stan Mullinst választották. A végső változat az eredetihez hasonló trónon fog ülni.
Zeusz mása nemcsak megemlékezés az olimpiai játékokról, hanem szép példa a 3D nyomtatás lehetőségeire is, hogy a technológiával hogyan lehet elveszett műremekeket „újraalkotni.”
