A legendás Szárnyas fejvadászban (1982) az úgynevezett Voight-Kampff géppel mérték gyanús személyek érzelmi reakcióit, és döntötték el róluk, hogy replikánsok, vagy sem. A film 2019-ben játszódik, azaz már csak három év, és nagyon úgy tűnik, hogy a felvázolt disztópia nem válik valóra, a technológia is mintha lassabban és másként fejlődne, viszont a londoni University College (UCL) egyik kutatócsoportja úgy gondolhatta: talán mégsem.
Megihlette őket a Voight-Kampff masina, és terveztek, nyomtattak egy érzelemdetektort. Az egyelőre még nem működő fejlesztés a filmhez hasonló filozófiai kérdéseket vet fel: például gépeket hozunk létre érzelmeink feltérképezésére, kimutatására.
A projektben a Lancaster Egyetem designfikcióval foglalkozó szakemberei szintén részt vesznek. Képzeletbeli forgatókönyveken keresztül tanulmányozzák a társadalom lehetséges jövőit, amihez az érzelemdetektort is használják.
A gép annyira valósnak tűnik, hogy egy amerikai filmvállalat megörökítette a fejlesztési folyamatot – árulta el a Lancaster Egyetem egyik kutatója.
A kamerából és fülhallgatóból álló eszközzel elvileg a bőr rezgéseit, szívverést és pupillatágulást lehet mérni. Főként online randikhoz használnák, meg lehetne állapítani, hogy személyek mennyire értékelik hasznosnak, hasznosnak értékelik-e egyáltalán internetes légyottjaikat. Ha a szerkezetet komolyan gondolják, könnyű lesz okostelefonos vagy tabletalkalmazást írni hozzá.
A kutatók szerint a valóságban is efféle technológiák felé tartunk. Ők csak arra vonatkozóan tesznek fel kérdéseket, hogy van-e helyük a társadalomban, és milyen területeken hasznosulhatnak. Technikailag lehetségesek, viszont a morális oldalról sem szabad megfeledkeznünk – sugallják.
Az érzelemdetektort az eheti CHI (Számítógép-ember interakció) 2016 konferencián mutatják be a kaliforniai San Joséban.
