HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 4 óra bérnyomtatást adunk ajándékba!

 

 

Szerezz egy új szakmát!

modellezes-tanfolyam-banner-general-05.jpg

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

Partnereink

FRE3DEE a Facebookon

Nyomtatott ruhák a Madridi Divathéten

ferenck 2018.02.06. 08:30

A 23 éves Ane Castro Sudupe és Núria Costa Ginjaume tavaly alapította a ZER spanyol divatstúdiót. Szintén 2017-ben az európai 3D nyomtatás és a főként Iris van Herpen nevével fémjelzett printelt divat egyik fellegvárában, Hollandiában dolgoztak additív gyártótechnológiákkal, és textíliák nyomtatásába is beletanultak.

Ottani tevékenységük inspirálta a január végi Madridi Divathéten bemutatott CONNECT3D kollekciójukat. Elképzelésük elnyerte a Samsung tetszését, és néhány hónapja megnyerték a dél-koreai óriás Ego Innovation Projektjének 10 ezer eurós fődíját, majd a terveket valóra is váltották.

3dnyomtatas_divat.jpg

A 10 ruhából álló kollekció részben 3D nyomtatással, illetve más digitális technikákkal készült. A 3D szkennelést szintén előszeretettel használják, sokat segít darabjaik személyre szabásában. A munkában a személyre szabás, egyediség mellett a fenntartható gyártás is fontos szempont volt.

„Személyek testét leszkenneljük, a ruhák a szkenek alapján tervezhetők meg, és közvetlenül nyomtathatók. Mivel minden egyes kliensre kidolgozott, nagyon személyes divatról van szó, szerintünk ez a jövő. A gyors divat szép lassan háttérbe szorul, és a személyes ruhák kerülnek előtérbe. Logikus is, mert más kell többezer testre, többezer különböző embernek. Az ügyfelekkel közvetlenül együttműködhetünk” – magyarázza Núria Costa Ginjaume.

3dnyomtatas_divat1.jpg

Az eredmény elragadó szerkezetekben, textúrákban és részletekben gazdag monokrómszerű divat, amelyben a 21. századi öltözködés a 21. század technológiáival fuzionál.

A tervezők nem meglepő módon több darabba integráltak Samsung-készülékeket. Ezek a ruhák jól szemléltetik, hogy a divat elkezdett alkalmazkodik az IT-hoz (és nem fordítva), és a trend a közeljövőben nyilvánvalóan még markánsabb lesz.

A bemutatón nemcsak a ZER ruháiba bújt modelleket, hanem a 3D nyomtatókat is megcsodálhatta a közönség. A gépeket a kifutóra helyezték, szemléltetve, hogy a divatban nemcsak kisegítő eszközök, hanem a 3DP a jövő öltözködésének egyik meghatározó technológiája.

A két tervező az egyértelmű siker ellenére hangsúlyozza, hogy ez még csak a kezdet, idén pedig a brand-építésen és újabb technikai lehetőségek kiaknázásán fognak dolgozni.          

Címkék: design divat személyre szabás Samsung

Szólj hozzá!

Alternatív energiák és 3D nyomtatás

ferenck 2018.02.05. 08:30

A HP az ipari 3D nyomtatást új dimenziókkal gazdagító Jet Fusion rendszerének 2016-os bemutatása óta több nagyvállalattal (Deloitte, BMW Csoport, Nike stb.) működik valamilyen szinten együtt. A cég stratégiája, hogy a legjelesebb kutatóközpontokkal és vállalatokkal dolgozzanak együtt innovatív megoldásokon.

Legutóbb a francia atom- és alternatívenergiai bizottsággal, a CEA-val kötött és egy lyoni konferencián jelentett be együttműködést. A tervek szerint új digitális gyártófolyamatokat fognak közösen kidolgozni, és igyekeznek radikálisan átalakítani a 12 trillió dolláros szektort.

3dnyomtatas_hp.JPG

A legújabb Jet Fusion gép, a 4200 felturbózott változata, a 4210 valamikor márciusban mutatkozik be. Újdonsága, hogy több anyaggal kompatibilis, és potenciálisan 65 százalékkal csökkenti a gyártási költségeket.

A két cég a kutatásfejlesztésben igyekszik együttműködni, hogy új megoldásaikkal speciális ipari gyártóalkalmazásokat célozzanak meg. A k+f csapat Grenoble-ban fog dolgozni.

3dnyomtatas_hp0.JPG

A CEA becslése szerint a jelenlegi 3D nyomtatás 80 százaléka ipari keresletet elégít ki, de a technológiában bőven van fejlődési potenciális, hogy az eddiginél is jobban alkalmazkodjon olyan szektorokhoz, mint például a légjármű-gyártás vagy az ékszerészet. A HP-vel kötött három és féléves partnerséggel a Jet Fusion technológiájának gyártók számára történő finomhangolása mellett egyrészt az utómunkálatokon is akarnak javítani, másrészt új anyagokat, például fémeket és kerámiákat is terveznek használni.

A CEA történetében ez a második komolyabb együttműködés a 3D nyomtatás világában, 2014 óta ugyanis a francia printergyártó Prodways az egyik partnere. A polimer-szakértő HP mellett valószínűleg hamarosan keresnek egy fémnyomtatás-specialista óriást is, legalábbis logikus lépésnek tűnik, hogy azon a területen szintén folytassanak kutatásfejlesztéseket, dolgozzanak ki ígéretes megoldásokat.

A bizottság 3DP iránti elkötelezettségét jól szemlélteti, hogy 2017 decemberében, Párizs egyik külvárosában, Saclay-ben additív gyártóközpontot alapított. A központban gyártók, kutatási szervezetek és más szereplők működnek együtt, céljuk a 3D fémnyomtatás minél gyorsabb elterjesztése.

Címkék: ipar HP FDM fémnyomtatás alternatív energiák

Szólj hozzá!

Biztonsági szintet lépett a 3D nyomtatás

ferenck 2018.02.02. 08:30

Sokaknak okoz fejtörést a nagyértékű nyomatok biztonsága, mert egyre több a visszaélés velük. A szakterület egyik vezető portálja, 3D Printing Industry egy ígéretes új megoldásról számolt be.

 A többi biztonsági, titkosítási technológiához hasonlóan a 3DP-ben is fontos szerepet játszanak a kvantummegoldások, így nem meglepő módon az UV-fényre világító kvantumpöttyök az egyik lehetőség nyomtatott tárgyak hamisítás elleni védelmére. A szellemi tulajdonjog védelmének másik módszere részek vegyi úton történő és csak röntgensugarakkal olvasható felcímkézése.

3dnyomtatas_biztonsag_2.jpg

A két-fotonos litográfiát, azaz 3D mikronyomtatást használó német Nanoscribe mikroszkopikus méretük ellenére részletesen kialakított, nagyfelbontású szerkezetek előállítására dolgozta ki a speciális technológiát, amellyel szabad szemmel láthatatlan darabok printelhetők.

A cég legutóbb a 3D mikronyomtatáson alapuló új módszert fejlesztett mikroszkopikus méretű biztonsági elemek létrehozására.

3dnyomtatas_biztonsag0.jpg

Két-fotonos litográfiában impulzusos lézerrel több rétegben szilárdítják meg a fényre reagáló anyagokat. A lézer fókuszpontja annyira pici, hogy az így printelt tárgyak ráférnek egy tollhegyre vagy a testbe fecskendezhetők. Pontosan ezért jó megoldás biztonsági címkék készítéséhez.

A címkékhez a Nanoscribe kutatói úgynevezett többszintű diffrakciós optikai elemeket (DOE) használnak. Maga az elnevezés a fénytörésre utal, és pontosan ezt kihasználva válik lehetővé a fénnyel történő titkos kép megalkotása. A két-fotonos litográfia a korábbi módszerekkel ellentétben nem használ a folyamatot megdrágító és lelassító fotómaszkot.

De hogyan működik a megoldás?

A tervrajzot, például logót vagy sorszámot bitmap-képként töltjük fel a számítógépre, onnan pedig közvetlenül a Nanoscribe rendszerére. Az eredmény pöttyök vagy vonalak lézer hatására 2,5 D-s képként látható klasztere.

Mivel a technológia viszonylag olcsó, új biztonsági prototípusok tesztelhetők vele, illetve többféle termék tömeggyártásához is hasznosítható.

Címkék: biztonság nanotech

Szólj hozzá!

Az Ázsia és Csendes-óceáni térség 3,6 milliárd dollárt költ 2021-ig 3D nyomtatásra

ferenck 2018.02.01. 08:30

Az IDC (International Data Corporation) félévente megjelenő, IT döntéshozókat segítő 3DP kiadások világkalauzának friss adatai szerint Ázsia és a Csendes-óceáni térség 3,6 milliárd dollárt költ 2021-ig 3D nyomtatásra, az évi átlagos növekedés pedig 22,4 százalék lesz. A 2018-as világméretű költést 12 milliárdra becsülik. (A főként az Emirátusok által fémjelzett Közel- és Közép-Kelet nem tartozik ebbe a régióba.)

Ez azt is jelenti, hogy a térségben lesz az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mellett a legszignifikánsabb a költés. Nagyon azért ne lepődjünk meg, mert főként Kínából, de Japánból, Dél-Koreából és Szingapúrból is egyre gyakrabban érkeznek a technológiával kapcsolatos hírek.

3dnyomtatas_asiapacific_1.jpg

A növekedés mögött leginkább Kína áll. Az ország kormánya különböző tervekkel, nagyléptékű beruházásokkal, adókedvezményekkel stb. teljes mértékben támogatja az egyre népszerűbb és „érett technológiává” váló 3D nyomtatást. A 3DP kínai tömegtermelésre gyakorolt hatásáról viszont még korai előrejelzésekbe bocsátkozni.

Az elsődleges terület az úgynevezett diszkrét gyártás, amikor az alkatrészekből összerakott termék szükség esetén visszabontható alkotóelemeire. Ellentétben a folyamatgyártással (olaj, gázok, só stb.), ezek a termékek – autók, repülőgépek, játékok stb. – könnyen azonosíthatók. 2018 végéig 1,1, 2021-ig 1,7 milliárd lesz a költés ezen a területen.

3dnyomtatas_asiapacific0.jpg

A diszkrét gyártást az oktatás és az egészségügy követi, a két terület a 2021-es összesített költések 37 százalékát teheti ki. Világviszonylatban az egészségügy, az Ázsia-Csendes-óceáni régióban a telekommunikáció, valamint a nyersanyag-ipar lesz a leggyorsabban fejlődő piac, 50,2, illetve 44 százalékos évi növekedéssel.

A szolgáltatásokkal és nyomtatóanyagokkal kapcsolatos kiadások évi 45 százalékos növekedése jócskán megelőzi a szoftveroldalra prognosztizált 26,9-et. A magyarázat főként az ipar 4.0 kompatibilis szolgáltatások, például a felhőszámítások dominanciájában rejlik.

„Az ipar 4.0 kora felé haladva, a 3D nyomtatás át fogja alakítani a gyártási folyamatokat, dolgok előállítási módját. Végtelen lehetőségeket nyit a globális ellátási láncban, kiengedi a palackból a diszruptív potenciált” – jelentette ki Mun Chun Lim, az IDC piacelemzője.

Címkék: trendek jövő Ázsia

Szólj hozzá!

Jobb motorok készülnek egy új nyomtatótechnológiával

ferenck 2018.01.31. 08:30

A hidegfúvás (cold spray) anyaglerakó technika, a folyamat során szilárd porrészecskéket gyorsítanak fel szuperszonikus gázlánggal. A részecskék a hangsebességnél négyszer gyorsabban mozognak, és az alapréteget elérve folyadékként viselkednek, majd hamar kihűlve atomfúziós kötés jön létre. A rétegek tárgyban épülnek egybe.

A Singapore Polytechnic január elején jelentette be, hogy hidegfúváson alapuló LightSPEE3D (szójáték a fénysebességgel és a 3D nyomtatással) gyártórendszerével fel akarja gyorsítani a fémnyomtatást, egyedi fémporokat tervez előállítani. A folyamat során nem lobbanékony gáz hatására a megolvasztott anyag átmegy a fúvókán. A gáz áramlását megszakító nyomás miatt fémcseppek formálódnak, majd kihűlve állnak össze porrá.

3dnyomtatas_coldspray.jpg

A GE szintén alkalmazza, sőt, mesterséges intelligenciával kombinálja össze a hidegfúvást. Mivel a módszer a hegesztésnél kevesebb hőt használ, komponensek – mechanikai tulajdonságaikkal együtt – könnyebben visszaállíthatók eredeti formájukba. A pontosságon robotkar dolgozik tovább, és mivel ugyanazt a részt, akár évi 40 ezerszer is kinyomtathatják, mesterséges intelligenciát integráltak a technikába. Az MI gépi tanulással elemzi a robotkar teljesítményét, bővülő ismeretei alapján folyamatosan javít az elvégzett munka minőségén.

A Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) két tudósa, Fabrice Bernier és Michel Lamarre a szervezet bucherville-i (Québec) laboratóriumában nagyteljesítményű mágneseket hozott létre hidegfúvásos additív gyártással. Neodimium, vas és bór porkeverékből álló részecskéket egy fémhenger belső felületén Giken 800 gázlánggal maximális nyomás alatt dolgoztak meg, majd hidegfúvással készült alumínium védőréteget tetejére. A hidegfúvásos lerakódás mágnesek számára ideális spirálformává optimalizálását ipari robot irányította.

3dnyomtatas_coldspray0.jpg

Hagyományosan portömörítéssel és fröccsöntéssel állítják elő az elektromos motorokhoz használt nagyteljesítményű mágneseket. Az előállítás után dolgozzák ki a formájukat, majd ragasztják vagy szerelik végtermékké össze őket.

A hidegfúvásos módszer ezeket a szakaszokat mind egybeintegrálja, a mágnes pedig jobb mechanikai és áramvezető tulajdonságokkal rendelkezik polimer nélkül. A rozsdásodásnak és az oxidációnak is ellenáll, azaz összességében tovább bírja fröccsöntött elődeinél.

„A technológiával kompaktabb, jobb teljesítményű motorok hozhatók létre, sőt, idővel egész motorok készíthetők hidegfúvással. Komoly előnyökkel járnak: csökkennek a költségek, jobban kezelik a hőt, geometriájuk és funkcióik komplexebbek lesznek” – magyarázza Bernier.

A két kutató mágneseik alkalmazási lehetőségeit tanulmányozza. Mágneses hűtésre, szélturbinákra és telekommunikációs eszközökre gondolnak.

Címkék: mágnes ipar fémnyomtatás nyomtatótechnológiák

Szólj hozzá!

3D nyomtatás „kiöregedett” repülőkhöz

ferenck 2018.01.30. 08:30

Az amerikai légierő sok „nyugállományba” került gépe használható még valamilyen célra. Legalábbis elvileg, mert egyikbe-másikban annyira öreg a motor vagy más rész, hogy meghibásodás esetén azon egyszerű oknál fogva problémás a helyettesítés, hogy nem találnak hozzájuk megfelelő pótalkatrészt.

Régebben szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt, ma viszont egyes új technológiákkal, elsősorban 3D nyomtatással szerencsére előállíthatók ezek a darabok.

3dnyomtatas_airforce.jpg

Az Ohio állambeli Renaissance Services pont ilyen megoldásokkal foglalkozik. A cég 2,9 millió dolláros szerződést kötött az Air Force-szal, hogy sebességváltókat és más eszközöket készítsen használaton kívüli repülőkhöz. A munkát nyomtatott kerámiaformákkal végzik. A kerámiarészekhez használt printelt kerámiaeszközökkel komplex öntvények dolgozhatók ki gyorsabban, olcsóbban.

„A légierőnek hosszú listája van az évek óta nem gyártott kritikus részekről. Az ismeretlen gyártóforrások, a nem-létező eszközök és a nagyon korlátozott adatok egyáltalán nem szokatlanok számunkra” – nyilatkozta Robert Morris, a Renaissance társalapítója.

3dnyomtatas_airforce0.jpg

3D nyomtatás nélkül egy kritikus alkatrész gyártása több mint 50 ezer dollárba kerülne, ráadásul legalább egy évig tartana. Már ha egyáltalán lenne rá lehetőség…

Printelt kerámiaöntvényekkel viszont lényegesen lerövidíthető a folyamat. Maga az öntőforma maximum egy hét alatt elkészül, és mihelyst a Renaissance tökéletesen felszerelt üzemében megvannak a formák, vihetik is őket öntödébe, hogy meginduljon a gyártás.

A cég és egy New Hampshire állambeli öntöde kevesebb mint 30 nap alatt készített öntvényeket a légierő egyik gépének sebességváltójához. Mindez számszerűsítve: a „normális” gyártási idő 90 százalékát megspórolták!

Az együttműködésbe más öntödék is bekapcsolódnak. Mindegyik sokféle anyaggal, például alumíniummal, magnéziummal, nikkellel és ötvözeteikkel dolgozhat.

Az új szerződés sebességváltók, csapágyak stb. gyártását írja elő. A légierő jól jár a 3D nyomtatással, mert olcsóbban és gyorsabban jut a szóban forgó alkatrészekhez, mintha hagyományos technikákkal állítanák elő ezeket a darabokat.

A régi repülőket pedig ismét használhatják.

Címkék: repülő kerámia alkatrészek aluminium

Szólj hozzá!

Elektronikus hulladékból nyomtatószál

ferenck 2018.01.29. 08:30

3D nyomtatás és környezetvédelem egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Egyrészt a 3DP mindinkább „zöld” technológiává válik, kevés szemetet termel, másrészt szaporodnak a különféle hulladékokat nyomtatószállá alakító megoldások.

2016 júniusában, Rióban újrahasznosított műanyagból készítettek Madonna-szobrot az Óceánok Világnapjára, a nyomtatott változatot pedig Amszterdamban állították ki. Több kutatóintézet, vállalat és humanitárius szervezet ismerte fel, hogy a műanyaghulladék nyomtatószállá is átalakítható, amelyet Tanzániában vagy Ruandában például egészségügyi célokra használnak fel.

3dnyomtatas_ewaste.jpg

De nemcsak a műanyag, hanem az élelmiszer és más konyhai, ipari és egyéb szemét újbóli feldolgozására is találnak ki módszereket.

Egyes becslések szerint például évi 20 millió tonna elektronikus hulladék termelődik a Földön. Egy tonna vagy 6 ezer mobiltelefonból kb. 130 kiló réz, 3 kiló ezüst, 340 gram arany, 140 gram palládium nyerhető ki… És persze műanyag is. Több kezdeményezés indult már ezen a területen, az egyiket, az okostelefonok és más e-hulladékok újrahasznosítását 3D nyomtatással összekapcsoló Nascent Objects startupot 2016-ban fel is vásárolta a Facebook. Tanzániában például 3D nyomtatókat építenek az e-szemétből.

Veena Sahajwalla, az Új Dél-Wales Egyetem anyagtudományi szakembere szerint csak Ausztráliában kb. 25 millió mobiltelefont használnak, az USA-ban pedig 2 milliárd dollárra becsülik a készülékekbe ágyazott dolgok miatti éves veszteséget.

3dnyomtatas_ewaste0.jpg

Sahajwalla és kollégái a probléma megoldására létrehozták a Fenntartható Anyagok Kutatási és Technológiai Központot (SMaRT). Az e-hulladék biztonságosabb és több profitot eredményező feldolgozásával foglalkoznak, és fontos szerepet szánnak benne a 3D nyomtatásnak. Az ipari léptékű olvasztás olcsóbb alternatívájára találták ki az úgynevezett „mikrogyárakat.” A tervek szerint a konténerméretű „üzemekben” robotkarok és drónok szelektálják az e-hulladékot, amelyben értékes fémötvözetek, kompozitok, kerámiák és mikroanyagok is találhatók, és a kockázatos anyagoktól elválasztva újra is hasznosíthatók. Ékszerektől kezdve repülőalkatrészekig szinte bármi előállítható belőlük.

Valószínűleg a gyártókat is érdekelni fogják ezek a matériák.

A mikrogyárak műanyag 3D nyomtatószállá olvasztását is elvégzik, és a műanyag ugyan nem olyan értékes, mint az ezüst vagy az arany, viszont a 2026-ra 6,6 milliárd dollárossá prognosztizált globális filament üzlettel egyre inkább megbecsülik az újrahasznosítását. Az elektronikus hulladékban pedig rengeteg a műanyag.

A kutatók egyelőre a prototípust tervezik, de ha sikerrel járnak, a megoldásban óriási távlatok rejlenek. A decentralizálással a gyűjtés és az újrahasznosítás központok helyett helyben is elvégezhető, és így megszűnhetnek a szállítással járó kockázatok. A mikrogyárakat működtető újrahasznosító üzemek elvileg értékes termékek gyártásával is foglalkozhatnak.

Sahajwalla szerint a megoldás „nagy lehetőség Ausztráliának, hogy egy kicsit másként dolgozza fel az e-hulladékot, mint teszik azt a világ többi részén.”

Címkék: jövő újrahasznosítás műanyag környezetbarát technológiák nyomtatószálak

Szólj hozzá!

Az európai vasutak megújulásától egy 9 ezer éves arcig – a napokban történt

ferenck 2018.01.26. 08:30

A szilícium-völgyi Seurat Technologies-t első körben 13,5 millió dollárral támogatják befektetők a cég már eddig is sokat reklámozott új fémnyomtató technológiája fejlesztésének felgyorsításában. Magáról a technológiáról annyit tudunk, hogy húsznál több kapcsolódó szabadalmi oltalomkérelmet nyújtottak be, és komoly változásokat hozhat a fémalapú additív gyártásban.

3dnyomtatas_shortnews2_1.jpg

Az angol Huddersfield Egyetem az uniós RUN2RAIL program keretében könnyebb, hatékonyabb és olcsóbb alkatrészeket fejleszt vonatok számára. A futóműveket és a vasúti közlekedést akarják megújítani. A fejlesztéshez új anyagokat, például szénszál-kompozitokat és a legmodernebb technológiákat, köztük a 3D nyomtatást fogják használni.            

A légjármű-ipari és légvédelmi megoldásokkal foglalkozó finn Patria bejelentette F/A-18 Hornet harcigépének első, sikeres repülését. A motor egyik része 3D nyomtatással készült, nikkelalapú szuperötvözetet (Inconel 625) használtak hozzá.

3dnyomtatas_shortnews3.jpg

A 3DP szoftverekkel foglalkozó Simplify3D hasznos forrásanyagot (Simplify Materials Guide) tett közzé online a 3D nyomtatás rejtelmeiről, amelyben a nyomtatóanyag kiválasztásáról, a printer optimális beállításairól kapunk tanácsokat. Az összes népszerű FDM szálfajtát bemutatják, összehasonlításokban és mélyelemzésekben számolnak be tulajdonságaikról.  

Egy belfasti sebészcsoportnak rendkívül nehéz, de sikeres műtétnél tett komoly szolgálatokat egy nyomtatott vesemodell. A 22 éves anyának az életét mentették és változtatták meg vele.

3dnyomtatas_shortnews1_1.jpg

A szingapúri Hamilton Labs nyomtatható mellékhelyiségek fejlesztésével segítene India elmaradott egészségügyi viszonyain. A cég HamilBot Mark 1 robotikus printerével újrahasznosított cementkeverékből készülő illemhelyeket az egyik legszegényebb államban, az északkeleti Biharban fogják felállítani.

3dnyomtatas_shortnews0_1.jpg

Az athéni Akropolisz múzeumában nemrég mutatták be egy kb. 9 ezer éve élt tizenéves lány rekonstruált arcát. A koponyaleletet 1993-ban találták, a lányt Avgi-nak (Hajnal) nevezték el. A rekonstrukciót orvosok, régészek és más technikai szakemberek végezték, 3D szkennelést és 3D nyomtatótechnológiákat használtak hozzá.

A korábban exoskeleton kart printelő Bartlomiej Gaczorek lengyel 3D tervező és a krakkói Sinterit 3D nyomtatócég gyerekek számára készített légszennyeződés elleni maszkokat. Munkájuk hiánypótló, a nyomatokkal a nagyvárosok rossz levegőjétől akarják megvédeni őket.

3dnyomtatas_shortnews_1.jpg

Iris van Herpen, a részben nyomtatott ruháival a divatvilágot megújító holland tervező legújabb kollekciója, a Ludi Naturae ismét a két terület, öltözködés és csúcstechnológia metszéspontja. A kritikusok egy Polyjet 3DP megoldással készült aranyruhát emelnek ki, amelyet a Delfti Műszaki Egyetem közreműködésével készített.

A New Yorki Művészeti Akadémia diákjai megpróbálták rekonstruálni az amerikai-mexikói határ sivatagos arizonai részén talált nyolc azonosítatlan férfi holttest arcát. Az áldozatok koponyájáról 3D szkennelés után 3D nyomtatással készítettek agyagutánzatokat.

Címkék: divat művészet vasút orvosi repülőgép innovátorok nyomtatóanyagok fémnyomtatás nyomtatószálak nyomtatótechnológiák

Szólj hozzá!

A világ első nyomtatott titán féknyergét mutatta be a Bugatti

ferenck 2018.01.25. 08:30

Az autógyártók prototípuskészítés mellett végfelhasználásra szánt alkatrészek előállítására is használják már a 3D nyomtatást. Legutóbb a Bugatti döntött a technológia mellett. Nyomtatott új féknyerge nemcsak kategóriájában világpremier, hanem egyben az autóipar legnagyobb nyomtatott féknyerge, sőt, az eddigi legnagyobb printelt titán-alkatrész is.

A fejlesztésben a Fraunhofer Intézethez tartozó, hamburgi Északi Lézerközpont is részt vett. A gépkocsis tesztek valószínűleg az idei első félévben kezdődnek el.

3dnyomtatas_bugatti.jpg

„A járműfejlesztés, különösen a Bugatti esetében véget nem érő folyamat. Mindig figyelembe vesszük az új anyagokat és gyártási folyamatokat, hogy jobbá tegyük aktuális modelljeinket, de közben már a jövőbeliekre is gondolunk” – nyilatkozta a Technikafejlesztési Részleg Új Technológiák csoportját vezető Frank Götzke.

A Bugatti új Chiron modellje eddig is a világ legmasszívabb fékeit használta. A nyergeket különlegesen erős alumíniumötvözetből készítették, mindegyik elülső részére nyolc, hátsó részére pedig hat titándugattyút tettek.

3dnyomtatas_bugatti0.jpg

A titán féknyereg egy lépéssel továbbmegy. A 41x21x13,6 centis és csak 2,9 kilós alkatrész a légjármű-iparban használt és az alumíniumnál jobban teljesítő titánötvözetből készült. Egy millimétere 125 kilónál többet elbír repedés nélkül. Ugyanez alumíniumból 4,9 kiló, azaz a titánnyomtatás 40 százalékkal növeli a teljesítményt.

A 3DP előtt nem készítettek titánból féknyerget, mert az anyag annyira erős, hogy más technológiákkal nehéz megmunkálni. Az additív megoldás azonban mindent megváltoztatott, ráadásul az így gyártott alkatrészek erősebbek, keményebbek és a geometriájuk is komplexebb.

A nyomtatáshoz nagyteljesítményű SLM (szelektív lézeres olvasztó) gépeket használtak. A Bugatti évek óta együttműködik a légjármű-iparba is besegítő Északi Lézerközponttal, és kifejezetten elégedett a közös munkával.

A féknyereg fejlesztése három hónapig tartott. Az autógyártó elküldte az alapkoncepciót, tervrajzokat; szimulációval kidolgozta, hogy milyen erős és szilárd legyen az alkatrész. A Központ szimulálta az egész folyamatot, megtervezte a segédanyagokat, majd a nyomtatás következett. Az utómunkálatokat a Bugatti végezte el.

A négy lézerrel felszerelt gép 2213 rétegben, összesen 45 óra alatt nyomtatta ki a féknyerget. Printelés után hőkezelték, eltávolították róla a segédanyagokat, majd CNC-gépeket is használva, a felületén dolgoztak.

Címkék: autó titán ipar aluminium

Szólj hozzá!

A hagyományos eljárásoknál tízszer olcsóbb a 3D nyomtatás egy repülőgyártó szerint

ferenck 2018.01.24. 08:30

A Moog Légjármű Csoport és a Stratasys elsőszámú értékesítője, a SYS Systems esettanulmánya szerint a húzószálas/ráolvasztásos 3D nyomtatótechnológia, az FDM (fused deposition modeling) jobb megoldás, mint a hagyományos anyagmegmunkálás.

Csökkennek a költségek, hamarabb kész a termék.

A Moog már most is sok légjármű/légvédelmi vállalat (Airbus, Boeing, Lockhead Martin, Northrop Grumman) beszerzési láncában játszik kulcsszerepet. A tanulmány alapján, alkatrész- és szerszámkészítésre a 3DP opciók közül is az FDM-et ajánlja a repülőgép-gyártóknak és más gyáraknak. Véleményüket mások is osztják, a Ricoh például egyik japán összeszerelő üzemében nemrég váltott fémről FDM-alapú műanyagokra. A spanyol Indaero pedig FDM-es gyártására alapozva kötött rendkívül előnyös szerződést az Airbusszal.

3dnyomtatas_moog0.jpg

A légjármű-iparban a koordinátamérő gépeket (CMM) mérőrendszerekkel, például 3D szkennerekkel együtt használva tesztelik az alkatrészeket. A minél nagyobb precizitás miatt a CMM-szerkezetekhez az adott alkatrészre kitalált egyedi tartozék szükséges.

Hagyományosan a Moog kiszervezte volna a fémtartozék elkészítését. FDM technológiával saját üzemében, gyártásra alkalmas hőre lágyuló műanyagból hozta létre a méretre szabott darabot.

3dnyomtatas_moog.jpg

„A terv bemutatásától a kész tartozékig, általában 4-6 hétig tart a kiszervezési folyamat. A költség és a haszon elemzését követően kiértékeltük, milyen módszerekkel tudjuk házon belül költséghatékonyan és időt is megtakarítva legyártani. A munka gyorsasága és az alkatrész alacsony ára miatt a 3D nyomtatást választottuk” – magyarázza James Stuart-Young, a Moog egyik mérnöke.

Az eddigi 4-6 hét helyett sokkal hamarabb, 20 óra alatt elkészülnek a méretre gyártott CMM-alkatrészek. Azt is kiszámolták, hogy a kiadások a tizedükre csökkennek.

„A korábban 2 ezer font feletti tartozékok párszáz fontból kijönnek” – nyilatkozta Stuart-Young.

A lehetőségek más szempontból is nagyobbak: a tervötlet tetszés szerint tesztelhető, átdolgozható, finomítható, és az egészhez nem hetek, hanem csak órák kellenek. 3D nyomtatásnál pedig ritkábban kell manuálisan beavatkozni a gyártásban, így kisebb a valószínűsége, hogy a tartozék idő előtt megrongálódik.

Címkék: ipar repülőgép alkatrészek FDM

Szólj hozzá!