HTML

FREEDEE blog

"A jövő már itt van... csak nem egyenlően oszlik el a világban." - William Gibson

3D WORSKHOPOK

Legyél Te is az additív gyártástechnológiák szakértője!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

3D nyomtató árak

Érdekelnek a legjobb asztali 3D nyomtatók és kézi 3D szkennerek árai?

Töltsd le az árlistánkat!

Következő lépések


Hirdetés

Schönherz bázis

FRE3DEE a Facebookon

Norsk Titanium: repülőgép-alkatrészek titánból

ferenck 2017.06.13. 08:30

Az 1791-ben felfedezett titán remek tulajdonságokkal rendelkező, „standard hőmérsékleten és nyomáson fénylő, ezüstös, kis sűrűségű és nagy szilárdságú átmenetifém. Ellenáll a korróziónak a tengervízzel, klórral, lúgokkal és savakkal szemben, és még a királyvíz sem oldja.” (Wikipédia) Leghasznosabb tulajdonságai a korróziótűrés és a nagy szilárdság-sűrűség aránya.

Vassal, alumíniummal, molibdénnel stb. ötvözve nagy szilárdságú és kis sűrűségű ötvözetek nyerhetők. Ezeket a repülőgépiparban és az űrhajózásban, a hadi-, autóiparban, különböző ipari folyamatokban, protézisek, fogászati eszközök és implantátumok, sportszerek, ékszerek és mobiltelefonok gyártásában stb. használják fel.

3dnyomtatas_norsk_titanium.jpg

Ilyen jó anyagtulajdonságokkal rendelkező és széles körben alkalmazható elem törvényszerűen eljutott a 3D nyomtatókig is. A Materialise például már 2011-ben speciális eljárást dolgozott ki a fémre, azóta szaporodnak a technológiák, és egyre gyakrabban printelnek titánporból különféle tárgyakat. Például kerékpárokhoz is – az európai repülőgyártó és védelmi konzorcium (EADS) kutatórészlegével együttműködő Charge Bikes brit kerékpárgyártó cég azzal vált ismertté, hogy a biciklikhez 3D nyomtatással készült titánrészeket is használnak.

A titántartalékokat illetően a világon negyedik Dél-Afrikában speciális titánprintert fejlesztettek, az SLM-alapú, lézeres titánolvasztással működő 200x60x60 centi Aeroswiften tavaly már állítottak elő repülőgép-alkatrészeket.

Az európai titánnyomtatás egyik élharcosa a norvég Norsk Titanium a napokban jelentette be, hogy az észak-karolinai légijármű-befektető Triangle Holdings LP komoly összeggel támogatja a céget. A stratégiai befektetés részleteit nem közölték. Tavaly más befektetők 125 millió dollárral segítették a Norsk Titanium szabadalmaztatott gyors plazma lerakódás (rapid plasma deposition, LPD) technológiáját alkalmazó plattsburghi (New York állam) üzemük létrehozását. Az üzem 2017 végére épülhet fel, és több mint 500 új munkahelyet teremt.

3dnyomtatas_norsk_titanium0.jpg

„A Triangle és a hozzá közeli cégek lehetőségei óriásiak, és a stratégiai terv annyira ambiciózus, hogy a Norsk Titanium ügyfelei korábban nem látott alkalmazási lehetőségeket ismerhetnek meg” – nyilatkozta John Andersen a vállalati vezetőtanács elnöke.     

Ez azért is érdekes és bíztató, mert a Norsk Titanium mindössze néhány hónapja jelentette be az amerikai Szövetségi Repülési Hivatal által jóváhagyandó első nyomtatott szerkezeti titánalkatrészek tervét. Az RPD technológiával a titándrót a vetélytárs megoldásoknál olcsóbban és gyorsabban alakítható át komplex részekké. Az új befektetéssel ráadásul a technológia légjármű-ipari kereskedelmi forgalomba kerülését is felgyorsíthatják. A Triangle Holdings egyébként a hírek szerint eddig több mint 1,2 milliárd dollárral támogatta a szektort.

A június 19. és 25. közötti Párizsi Nemzetközi Légi Bemutató látogatói megtekinthetik a Boeing Dreamliner repülőgép Norsk Titanium által printelt részeit és a cég MERKLE IV RPD gépének másolatát. A részeket ezzel a géppel állították elő.

Címkék: titán alkalmazások repülőgép alkatrészek fémnyomtatás

Szólj hozzá!

Gartner: a legtöbb cég nem használja ki a 3D nyomtatás előnyeit

ferenck 2017.06.12. 08:30

Az elmúlt években a 3D nyomtatás komoly változásokon ment át, terjedését semmi nem akadályozhatja meg, különösen a fémnyomtatással teret nyert az iparban is. Teljesen átalakíthat iparágakat és más területeket, felgyorsította a gyártási ciklusokat, feladatok hatékonyabban kivitelezhetők vele, és mindezekkel a vállalatok működését is jelentősen megváltoztatja.

A Gartner nemrég készült felméréséből viszont az derül ki, hogy a vállalatvezetőségek nem használják ki a 3DP adta összes lehetőséget.

A felmérésben a 3D nyomtatás mellett más csúcstechnológiákat – dolgok internete (IoT), mesterséges intelligencia, blokklánc – is vizsgáltak. 388 vállalatigazgató és más vezetők válaszai alapján kiderült, hogy szerintük a következő öt évben ezek a technológiák nagyon alacsony mértékben javítanak a termelékenységen. A Gartner úgy véli, hogy még túl korai lehet megbecsülni az érintett technológiákban rejlő maximális potenciált, tisztában sincsenek vele, és kidolgozott menetrend sincs rájuk.

3dnyomtatas_elorejelzes.jpg

„Úgy tűnik egy nagy-nagy, feltérképezetlen jövő előtt állunk. Komoly kiugrási lehetőségeket tartogat bátor és kreatív üzleti technológiai gondolkodó új generációja számára” – írja az összegzésben Mark Raskino, a Gartner egyik elemzője.

A Gartner általános rendeltetésű technológiákként (general purpose technologies, GPT) kategorizálja a 3DP-t, az MI-t, az IoT-t és a blokkláncot. A felmérést az üzleti működési modell újbóli feltalálásának lehetőségével indokolták, az vezérelte, és erősen ajánlják mind a négy alkalmazását.

Arra a kérdésre, hogy melyik technológiával növelhető leginkább a termelékenység, a CEO-k mindössze két százaléka válaszolt az IoT-vel, míg a másik három összesen 1 százalékot kapott. A vállalati erőforrás-tervezés 10, a felhőszámítások/analitika 7 százalékot ért el. A 3D nyomtatásban a megkérdezettek 26 százaléka lát vállalkozását potenciálisan átalakító technológiát. Ez a szám meglehetősen alacsony (az IoT esetében 49, az MI-nél 37 és blokkláncnál 25 százalékról beszélhetünk.)

3dnyomtatas_elorejelzes0.jpg

Raskino úgy véli, hogy a vállalatról és a piacról való gondolkodás tekintetében sok vezető leragadt a korábbi ipari kornál. Nincs átfogó új elméletük, ráadásul a múlt ma már nehezebben alkalmazható vállalatmenedzselési megoldásaiban gondolkodnak. Legtöbbjük a bevételekben méri a termelékenységet, és csak kevesek (15-25) szerint lenne fontos mérni az új technológiák speciális hatását. Sok vezető hall az új megoldásokról, azt várja, hogy hassanak a cégükre, de fogalmuk sincs, hogyan.

A Gartner tanácsa, hogy apró lépésekkel kezdjük a négy technológia implementálását, a fejlődés így könnyebben és részletesebben mérhető, az előnyök és hátrányok jobban és minden egyes lépésnél azonosíthatók. Raskino szerint azonban a vezetők kreativitása és nyitottsága lesz a termelékenység e technológiákkal történő növelésének két legfontosabb tényezője.

Címkék: jövő Gartner

Szólj hozzá!

4D nyomtatott mell, fémporazonosító gépszem és egy rendőrautó - ezek történtek a napokban

ferenck 2017.06.09. 08:30

Mivel kontaktlencséktől motortömítésekig és jégkocka tálcákig egyre változatosabb területeken használják a szilikont, így semmi meglepő nincs abban a törekvésben, hogy többen próbálkoznak a sokoldalú anyag 3D nyomtatott változatával. A kaliforniai ALT szilikon-nyomtató eljárást, a Florida Egyetem orvosi műszerek printelésére alkalmas módszert dolgozott ki néhány hete. Az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói szintén a módszertanban újítottak: a szilikon cseppfolyós és szilárd halmazállapotú változataiból készült tésztaszerű „tintájukkal” lyukacsos és rugalmas szerkezetek hozhatók létre. Az újítást a biomedicinában és az egyre trendibb puha robotikában alkalmazhatják. Elmondásuk alapján a technika olyan, mint amikor a homokszemcsékből vízzel építünk homokvárat.

3dnyomtatas_heti.jpgAz infokom technológiák világából, adattároló és LED megoldásairól ismert, 3D nyomtatószálakkal 2014 óta foglalkozó Verbatim, a Mitsubishi Vegyi Holdingok Csoport egyik leányvállalata a napokban állt elő új nyomtató-segédanyagával, a vízben oldódó és nagyon teljesítményű (de kimondhatatlan nevű) butándiolt vinyl alkohol kopolimerrel (BVOH).

3dnyomtatas_heti2.jpg

Mesterséges intelligencia és 3D nyomtatás: a világhírű pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen (CMU) nem nyomtatóanyagot, hanem a 3D fémnyomtató-porok különféle fajtáit 95 százalékos pontossággal autonóm módban azonosító, a kutatók szerint öt éven belül mainstreammé váló gépilátás-technológiát fejlesztettek.    

Bőrt, fület, implantátumokat stb. nyomtattak már, a 3DP orvosi alkalmazásainak lassan se szeri, se száma. Az inkább kísérleti, mint gyakran alkalmazott 4DP egészségügyi hasznosításáról viszont még nem hallottunk. Legalábbis eddig, mert a hsziani Negyedik Katonai Orvosi Egyetem kínai tudósai 4D nyomtatással újraalkották egy rákos beteg mellét. A 4D nyomtatás ezúttal arra vonatkozik, hogy a 3D printeléssel készült mellbeültetés egy idő utáni lebomlásával lehetővé válik, hogy emberi szövetek helyettesítsék. Azaz ebben az esetben az idő a negyedik dimenzió.

Szintén orvostudományi újdonság, hogy a dél-koreai Pohang Tudomány és Technológia Egyetemen hatékony és olcsó módszert dolgoztak ki emberi bőr nyomtatására. A hibrid sejtnyomtató rendszer „tintasugaras” és extrudáló modulokat egyaránt tartalmaz.

3dnyomtatas_heti0.jpg

A Pennsylvania Egyetem hallgatóiból álló csapat nyerte az amerikai Nemzeti Űrtársaság (NSS) nonprofit ügynöksége, az Enterprise in Space (partnerek: Kepler Space Institute, Made In Space, Sketchfab, 3D Hubs, Prairie Nanotechnology) által kiírt „Nyomtasd a jövőt” versenyt. A verseny célja az additív gyártás világűrbéli használatának további bővítése, újabb innovatív megoldások kidolgozása volt. A három pennsylvaniai diák a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) nyomtatható mikrofolyadék modulokkal rukkolt elő.

3dnyomtatas_heti1.jpg

Űrkutatás és 3D nyomtatás ha nem is lesznek egymás szinonimái, de a két tudományos-technológiai területet egyre sűrűbben emlegetik együtt. Az ottawai Carleton Egyetem RepRap technológiától ihletett kutatói önmagukat teljes egészben replikáló 3D printerekre dolgoztak ki megoldást. Módszerükkel a világűrben, például a Holdon készíthetnének a humán lakók érkezésére váró épületeket.

3dnyomtatas_heti3.jpg

Mindeközben az izraeli rendőrség egy honvédelmi technológiai konferencián bemutatta az első (részben) 3D nyomtatással készült rendőrautót. A jármű egyelőre nem működik, de a jelenlévő biztonsági és katonai szakértők egyaránt nagy lelkesedéssel nyilatkoztak róla.

Címkék: biztonság űrkutatás autó űrhajózás orvosi ipar implantátumok Nemzetközi Űrállomás 4D nyomtatóanyagok RepRap nyomtatószálak nyomtatótechnológiák

Szólj hozzá!

Nyomtatott mágnes újrahasznosított anyagokból

ferenck 2017.06.08. 08:30

Az Egyesült Államok Oak Ridge Nemzeti Laboratóriuma (ORNL) és a 2016-ban alapított dallasi Momentum Technologies startup közösen dolgozott ki, licenszelt és forgalmaz egy úttörő 3D nyomtatott mágnestechnológiát.

A találmányra tavaly novemberben figyeltek fel, amikor az ORNL kutatói bebizonyították, hogy az additív módszerrel előállított állandó mágnesek teljesítménye felülmúlja a hagyományos eljárással létrehozott mágnesekét.

A kutatás előkészítő fázisában neodínium-vas-bór (NdFeB) alapú hálóformájú izotróp (minden irányban azonos tulajdonsággal bíró anyag) mágneseket készítettek az ORNL és a Cincinnati Incorporated közös fejlesztésű világhírű gépén, az első ipari léptékű, nagyméretű részek, termékek órákon belüli gyártására alkalmas 3D nyomtatón (Big Area Additive Manufacturing, BAAM). Az eredmény felülmúlta a várakozásokat, a mágnesek mágneses, mechanikai és mikroszerkezeti tulajdonságai megközelítették, sőt egyes esetekben felül is múlták a hagyományos módszerrel, általában fröccsöntéssel gyártott mágnesekét.

3dnyomtatas_magnes.jpg

Az ORNL most még tovább megy, ezt célozza a Momentummal kötött partnerség. A dallasi vállalat fogja ugyanis piacra dobni az első újrahasznosított anyagokból készült nyomtatott mágneseket. Saját technológiájukat, a membrán segítette oldószeres extrakcióval (MSX) dolgozzák meg az ORNL mágneseit, hogy az elektronikus hulladékban (merevlemezekben stb.) található ritka elemeket újrahasznosíthassák vele. A Momentum Technologies-t pontosan ezért alapították.

Hulladékok újrahasznosítása és a környezetvédelem egyébként is egyre fontosabb szempont a 3D nyomtatásban, de eddig főként műanyagpalackokkal, óceánok szemetével, és nem elektronikus dolgokkal próbálkoztak.

Az így gyártott mágnesektől nemcsak azt várják el, hogy elérjék, sőt túlszárnyalják a hagyományosak teljesítményét, hanem azt is, hogy hulladék se keletkezzen az NdFeB darabok előállításakor. Ha beválik, óriási lépést tesznek, mert a fröccsöntéssel és más eljárásokkal készített mágnesek előállítása során a felhasznált anyagok 30-50 százaléka vész kárba. Az új technológiát valószínűleg széles körben elfogadják és alkalmazzák majd, és az eddigi vélemények alapján túl sokáig nem is kell várni rá.

3dnyomtatas_magnes0.jpg

Az újítás más előnyökkel is jár: felgyorsul a gyártás, a technológiával egyre összetettebb formák dolgozhatók ki. A mágnesek változatos alkalmazásokban hasznosíthatók: autóipar, szélturbinák, motorok, generátorok, gyors vasúti szállítás stb. Az ORNL partnerei máris izgatottan várják a technológia közeljövőbeli kereskedelmi hatásait.

Címkék: mágnes ipar innovátorok

Szólj hozzá!

Cipőket nyomtat a Prodways?

ferenck 2017.06.07. 08:30

Az intelligens rendszerekkel és ipari szolgáltatásokkal foglalkozó, 1990-ben alapított, kb. 1600 személyt alkalmazó francia Gorgé Csoport 2014-ben alapított leányvállalata, a nyomtatásspecialistákból és pénzügyi szakemberekből álló Prodways Entrepreneurs eredeti rendeltetése európai 3D printing cégek és a technológiára átálló más vállalkozások anyagi, stratégiai, technikai és üzemeltetési támogatása volt.

A Gorgé Csoport 2013-ban vált az additív gyártótechnológia egyik fontos európai szereplőjévé: 2013 végén a professzionális 3D nyomtatómegoldásokra specializálódott Prodways-t, áprilisban pedig a fényérzékeny műgyantát fejlesztő német DeltaMed GmbH-t vásárolta fel.

3dnyomtatas_cipo0.jpg

Az azóta a tőzsdére is bevezetett és ott kifejezetten jól teljesítő Prodways Csoport közben már a dél-koreai piacon is jelen van, a Gorgé aktív 3DP részlege az ipari szereplőkre fókuszál, nekik kínál innovatív megoldásokat, printereket és prémiumkategóriás anyagokat. A 3D nyomtatás fogászati alkalmazásában is érintett Proadways az akvizíció óta több különféle printert és anyagot vezetett be a piacra.

Most pedig bejelentették cipőipari 3DP portfoliójuk sikeres kidolgozását. Printereket és anyagokat kínálnak, bízva, hogy hatékonyabb, jobb funkciókat és lehetőségeket kínálnak a gyártóknak. Valószínűleg eredménnyel járnak majd, például a Nike máris használja a francia cég TPU (hőre lágyuló poliuretán) anyagát.

Az anyag remekül nyúlik, így szuper-rugalmas talpak készíthetők belőle anélkül, hogy sok időt töltenének a megmunkálásukhoz szükséges speciális szerszámok előállításával. Amadou ba Ndiaye kanadai tervező nemrég mutatta be teljes egészében TPU-ból létrehozott cipőit, azaz a 3D nyomtatás nemcsak a talprészhez használható.

3dnyomtatas_cipo.jpg

Harleigh Doremus (Nike Rapid Prototyping) szintén elragadtatottan nyilatkozott a TPU-ról: könnyen megmunkálható, tökéletesen alkalmas kiváló minőségű rugalmas részek folyamatos gyártására, jelentős mértékben hozzájárul az új Nike termékek gyorsabb piacra kerüléséhez.

Több más szektorhoz hasonlóan, a cipőipar is szépen szemlélteti azt a most már nyugodtan visszafordíthatatlannak nevezhető tendenciát, hogy a 3D nyomtatás az eredeti prototípuskészítésből működő végtermékeket előállító technológiává alakult át. Az Adidas és a kaliforniai Carbon 3DP vállalat közös Futurecraft 4D-je az egyik legjobb példa a váltásra. A Prodways szintén ezt az utat járja.

TPU anyagával megváltoztatható a nyomtatott szerkezet sűrűsége, a talp különböző részei alkalmazások vagy felhasználók igényei szerint tehetők keményebbé, puhábbá. A személyre szabott cipő ötletével sok gyártó kacérkodik, de eddig csak a talpbetétekig jutottak el. A talp keménységének és puhaságának több részen történő tetszőleges megváltoztatása egy fontos lépéssel kerülünk közelebb a koncepció megvalósulásához.

Címkék: cipő ipar prototípuskészítés

Szólj hozzá!

Ismét újított a Formlabs

ferenck 2017.06.06. 08:30

A bostoni Formlabs a napokban mutatta be két új 3D nyomtatórendszerét: a cég első szelektív lézeres szinterezéssel (SLS) működő printerét, a Fuse 1-t és a népszerű, többek között fogászati felhasználásra ideális Form 2 SLA gépet használó Form Cell automatizált gyártómegoldást. (A világ legfejlettebb, ipari színvonalú asztali nyomtatóját, a Form 2-t a FreeDee forgalmazza Magyarországon.)

A két rendszer mellett a vállalat a helyi lábbeli-gyártó New Balance-szel most kezdődő együttműködést is bejelentette. A partnerség részleteiről még nem nyilatkoztak, egyelőre csak annyit tudni, hogy remek minőségű nyomtatóanyagok előállításában segítik a New Balance-t, amelyekkel megvalósítható a folyamatos cipőgyártás. Maga a gyártás valamikor 2018-ban indul.

3dnyomtatas_formlabsuj0.jpg

A 9999 dollárnál kezdődő, a legolcsóbb ipari SLS gépnél 20-szor olcsóbb Fuse 1 nem műgyantát, hanem poralapú anyagot és a részecskéket „egybesütő” – szinterező – lézert használ. A hozzáférhető anyagok közül az ipari gyártásban népszerű, nagyon erős és vegyi hatásoknak ellenálló műanyagokkal, például a Nylon PA12-vel és PA 11-el is működik. Ezekkel a matériákkal prototípusokat és végfelhasználói alkatrészeket egyaránt készítenek.

A szinterezéssel kivitelezhető, hogy minden részt segédanyag nélkül nyomtassanak, így a nyomat mértanilag komplexebb és jobb minőségű lesz. Mivel a felhasznált anyag újrahasznosítható, a Formlabs szerint részekre bontva az SLS a legköltséghatékonyabb 3D nyomtatótechnológia.

A printer csomagban, utómunkálati poreltávolító állomással, anyagokkal és más extrákkal 10000-19999 dollárral többe kerül. Az első szállítások 2018 közepén várhatók.

3dnyomtatas_formlabsuj.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Formlabs a Form 2 gépekből álló printerfarmot a Form Cell robotkarjával működteti, a cég így próbálja megvalósítani az ipari léptékű gyártást. A rendszer működteti, kiüríti a gépeket, lemossa a részeket, és az utólagos javításokat is elvégzi; ezeket a tevékenységeket külön egységek kivitelezik. Csökkenti a munka és anyagköltségeket, lehetővé teszi a 24 órás gyártást. A cégnél nagyon szigorú teszteknek vetették alá, hogy valóban hatékony és méretezhető gyártási eljárást kínálhassanak partnereiknek, vásárlóiknak. A rendszert egyébként több más vállalat, köztük a Google is teszteli.

A Form Cell szépen szemlélteti az új időket, a jelenlegi trendeket, hogy a 3D nyomtatást, több printert szimultán működtetve sorozatgyártásra alkalmas technológiává kívánják tenni. Mások, például a Stratasys és a Voodoo Manufacturing szintén hasonló megoldásokkal próbálkozik. Ha a megoldások valóra váltják a reményeket, a technológiát még több területen és a jelenleginél jóval nagyobb mértékben fogják használni.

Címkék: cipő ipar Google Form 2 fémnyomtatás szelektív lézeres szinterezés fémpor Formlabs

Szólj hozzá!

Nyomtassunk saját robotot!

ferenck 2017.06.02. 08:30

A rozsdaövezethez tartozó Pittsburgh Carnegie Mellon Egyeteme (CMU) az MIT CSAIL (Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Laboratórium) és a Stanford mellett régóta az amerikai mesterségesintelligencia-kutatások és természetesen a robotika fellegvára, az Elsevier Scopus nemrég készült felmérése alapján, MI-ben idézettség szempontjából csak az MIT előzi meg a világ felsőoktatási intézményei közül. (A szingapúri Nanyang Egyetem a harmadik.)

A CMU kutatói most egy nyomtatott robotok alkotására kitalált interaktív tervezőplatformmal hívták fel magukra a figyelmet. A tervezési folyamatban „fogd és vidd” (drag and drop) funkcióval irányítja a felhasználót, még mielőtt egybekombinálná a nyomtatott részeket és a boltokban beszerezhető aktuátorokat. A fogd és vidd „a számítógép grafikus felhasználói felületén használatos funkció, melynek segítségével a képernyőn lévő valamely absztrakt objektumra egérrel kattintva, majd azt egy másik helyre vagy objektum fölé húzva valamilyen feladatot tudunk végrehajtani.” (Wikipédia)

Az eszközkészlet Ruta Desai és Ye Yuan robotika PhD-hallgatók és Stelian Coros adjunktus munkája. Mindhárman bizakodnak, hogy a robotika használatára és a robottechnológia jobb megismerésére ösztönzi a usereket. A robotépítés, mai robotrendszerek létrehozása komoly kihívással járó, sok időt és forrást igénylő feladat. Ha egyszerűbbé válik, lényegesen több gépet fejlesztenek a jövőben.

3dnyomtatas_robotcmu.jpg

A platform rendeltetése, hogy amatőr és profi robotépítőknek egyaránt segítséget nyújtson, vezesse őket tevékenységük közben. Az interfész könnyen kezelhető, a fogd és vidd funkcióval az alkatrészek helyükre rendezhetők. A szoftver automatikusan sugall javaslatokat, hogy hova kellene tenni a modulokat. A platformhoz tartozik egy, a tervet tesztelő és a felhasználót a helytelen működésről értesítő szimulációs program is.

A lehetőségek szemléltetésre, a fejlesztők két különböző robotot építettek a platformmal: robot-kalligráfust és egy kölyökkutyát („Puppy”). Mindkettőt printelték, és a 3D nyomtatás szerintük is nagyon sikeres robotikai gyártómódszer. Nem véletlen, hogy a két technológia közeledése, „egymásra találása”, együttes alkalmazása az utóbbi esztendők egyik markáns és a jövőt előre vetítő infokommunikációs trendje. Mindkét irányban működik a szintézis: egyrészt robotokat printelnek, másrészt robotkarok nyomtatnak.

De vajon mit tartogat számunkra ez a jövő?

Coros és mások szerint is a robotok a mindennapok részeivé válnak, egyre többen, és nemcsak szakértők akarnak igényeiknek megfelelő, személyesebb darabokat. Valószínűleg az ő interaktív tervezőkészletük és a hasonló eszközök miatt tehetik majd meg.

Címkék: trendek jövő robot

Szólj hozzá!

Kompozitanyagok használata a 3D nyomtatásban

ferenck 2017.06.01. 08:30

Az orosz Szilícium-völgy, a Moszkvától 15 kilométerre nyugatra fekvő Szkolkovó 4 milliárd dolláros Technoparkja ad otthont ezen a héten egy, a kompozitanyagok 3D nyomtatásbeli használatát górcső alá vevő konferenciának. A park a konferencia mellett innovatív startupoknak is otthont ad, rendeltetése, hogy csomópontjukként funkcionáljon.

Az Innovációs Központ tervét Dmitrij Medvegyev miniszterelnök jelentette be 2009. november 12-én, és a különféle kedvezményeket élvező „völgy” dinamikusan fejlődik azóta. A kutatásfejlesztések különféle területeket összegyűjtő öt klaszterre specializálódnak: IT, energiahatékony, nukleáris, biomedikális és űrtechnológiák/telekommunikáció.

A helyi startupok egyike, a 2015-ben alapított 3D nyomtatógyártó Ansioprint terve a 3DP és a nagyon jó teljesítményű szálakkal megerősített műanyagok összekapcsolása.

„Technológiánk újabb lépés a szabványosított tömegtermeléstől eltávolító és az emberi kreativitás új horizontjait feltáró következő ipari forradalom felé” – nyilatkozta kissé hangzatosan Andrej Azarov, a cég főmérnöke.

Az Ansioprint egy 2015-ös startup verseny megnyerése óta kompozit anyagokkal is működő, robotikai, légjármű-ipari és gépészeti alkalmazásoknak megfelelő tulajdonságokkal rendelkező, masszív szerkezeti elemeket printelő gépet fejleszt.

3dnyomtatas_anyagok.jpg  A kompozitok vagy társított anyagok „két vagy több különböző szerkezetű és makro-, mikro-, vagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelése és a károsak csökkentése céljából. A kompozitok alapanyaga az erősítő fázis segítségével ér el jobb tulajdonságokat. Bármilyen két anyag (fém, kerámia, polimer) kombinációjaként előállíthatók és az alapanyagot számtalan morfológiájú második fázissal erősíthetik (rövid vagy hosszú szálakkal és részecskékkel)” – írja a Wikipédia. Ezeknek az anyagoknak több előnyük van: különleges, adott tartományon belül változó, külön-külön egyik alkotóelemre sem jellemző tulajdonságok, amelyekkel a végtermékek optimalizálhatók.

A 3D nyomtatásra használt kompozitanyagok világában a több ipari partnerrel együttműködő Markforged jár az élen. Az Ansioprint egyelőre nem tör a Massachusetts állambeli cég babérjaira, a közeljövőben viszont komoly vetélytársa lehet.

A konferencián fogják bemutatni a „folyamatosan szálakkal megerősített polimer” (CFRP) nyomtatójuk legújabb iterációját. A CFRP kompozitrészek promótálására 2016-ban egy párizsi rendezvény után kilenc (osztrák, litván, orosz) intézményből álló konzorciumot is létrehoztak. Ezek a részek egyes területeken, például a légjármű-, az autó-, valamint a szélenergia-szektorban ugyanis hatékonyabbak a hagyományosan gyártott kompozit alkatrészeknél.

3dnyomtatas_anyagok0.jpg

Az Ansioprint szerint egyelőre nincs megfizethető és könnyen használható additív technológia széles termékskálához alkalmas kiváló minőségű alkatrészek gyártására. Rendszerükkel ezt az űrt igyekeznek betölteni. 3D nyomataik 15-20-szor erősebbek és keményebbek az FDM gépekkel printelt PLA-nél, azaz „még a légjármű-ipari alumíniumnál is erősebbek” – állítják.

A nyomtatógyártó azt is közölte, hogy printelt darabjai elvileg a sima műanyagnál 15-ször, a műanyagkeverékeknél 7-szer erősebbek, a titánnál pedig 4-szer könnyebbek lehetnek.

Címkék: alkalmazások ipar nyomtatók nyomtatóanyagok fémnyomtatás PLA nyomtatótechnológiák

Szólj hozzá!

Fab Lab a világűrben

ferenck 2017.05.31. 08:30

A maker-kultúrához, „csinál magad” (DIY) mozgalomhoz, nyílt forrású hardver stb. törekvésekhez kapcsolódó Fab Labok (fabrication laboratory) innováció- és kísérletezés/újítás-orientált workshopok globális hálózata, a 3D nyomtatókkal, CNC gépekkel, komputerekkel és egyéb digitális, illetve más készülékek sokaságával felszerelt műhelyek a digitális gyártóeszközökhöz igyekeznek széleskörű hozzáférést biztosítani, hogy „bárki bármit készíthessen.”

A kezdeményezés nem meglepő módon az MIT-n, a neves felsőoktatási intézmény Bitek és Atomok Központjából (CBA) indult a kései 1990-es években, majd 2001-ben ott alapították az első műhelyt. A Fab Lab idővel tervezők, makerek, oktatási szakemberek nemzetközi közösségévé fejlődött. 2016 végén 713 működött világszerte, az Antarktisz kivételével az összes kontinensen.

3dnyomtatas_fablab.jpg

A NASA ezeket a lehetőségeket kívánja a világűrbe vinni, és ottani Fab Lab-re vár javaslatokat. A Phase A ISS Fab Lab javaslatokat augusztus 2-ig küldhetik el a jelentkezők. Az űrkutatási központ magánszektorbeli cégek, intézmények és jótékonysági szervezetek elképzeléseit várja.

A NASA és a Made in Space startup által fejlesztett 3D printerrel 2014-ben nyomtatták az első tárgyat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A gép rendeltetése, hogy idővel az összes meghibásodott alkatrészt helyben gyártottakkal pótolják, az űrhajósoknak ne kelljen kisebb műszaki hibáknál is hetekig várni a földi személyzetre. A ZeroG nyomtatót 2014. november 17-én helyezték üzembe, két próbanyomtatással kalibrálták, majd a további teszteket követően november 24-én tényleges alkatrészt, nyomtatóra szerelhető borítólapot printeltek.

Az ottani Additív Gyártórészlegen (AMF) 39 különféle eszközt és alkatrészt nyomtattak azóta. Az űrügynökség az AMF sikerén felbuzdulva találta ki, hogy a világűrben is szükség lenne egy Fab Lab-re.

„Már látjuk eszközök és lecserélendő alkatrészek űrállomáson történő igény szerinti gyártásának az előnyeit. Növelni akarjuk a gyártás hatékonyságát és a felhasznált anyagok számát” – magyarázza Jason Crusan, a NASA Fejlett Kutatási Rendszerek részlegének igazgatója.

3dnyomtatas_fablab0.jpg

A köz- és magán-együttműködéssel (PPP) kivitelezendő többanyagos (multi-material) gyártással terveznek az űrállomáson felállított EXPRESS (EXpedite the PRocessing of Experiments for Space Station) rack szekrényeibe építendő prototípusokat.

„A rack szekrények az informatikai és telekommunikációs berendezések, valamint a kábelezési termékek tárolására és rendszerezésére szolgáló, jellemzően fémből készült, zárható szekrények” – írja a Wikipédia.

A jelentkezőknek nyolcrészes dokumentumban kell kifejteni ötleteiket (technikai megközelítés, rendszer összeállítása stb.). A legígéretesebbeket kiválogatják, és a csapatoknak másfél év alatt kell működő prototípust létrehozniuk.

Címkék: űrkutatás NASA Nemzetközi Űrállomás FabLab

Szólj hozzá!

Brooklyni fognyomtató cég nyert egy amerikai startup versenyt

ferenck 2017.05.30. 08:30

A fogászati 3D nyomtatásra specializálódott brooklyni Arfona nyerte meg a többek között a Samsung, a NEXT, a Staples, a Google és a Techstars által szponzorált 2017-es Properlify startup versenyt. Az „új nagy dolgokon” munkálkodó startupokat díjazó, virtuális és kiterjesztett valóságért, dolgok internetéért és mesterséges intelligenciáért bónuszpontokat adó, évente megrendezésre kerülő versenyre jelentkező 120-nál több amerikai cég közül tizet választottak ki az elődöntőre, onnan pedig négy került a döntőbe. A New Jersey állambeli Hobokenben tartott rendezvény közismerten feltalálók, vállalkozók, startupok és előadók seregszemléje.  

Mivel az Arfona sem VR-ban, sem AR-ben, sem IoT-ben, sem MI-ben nem érintett, győzelme még nagyobb megtiszteltetés. Az első hellyel 10 ezer dollár készpénz, a verseny szponzoraitól 25 ezer dollár üzleti hitel, a Staples és a Samsung vezetőivel való találkozás és több médiaszereplés jár.

A Justin Marks fogtechnikus által 2016-ban alapított cég részleges protéziseket előállító 3D nyomtatót fejlesztett. A két iker Flexion nyomtatófejes és Simplify 3DP szoftverrel működő r.Pod nevű gép mellett fogászati nyomtatóanyagokat is készítenek. A szintén ilyen anyagokat gyártó Valplasttal közösen dolgoztak rajta, utóbbinak ez az első additív gyártórendszere. Az Arfona technológiájával a fogászati ellátást, különösen a fogpótlást szeretné gyorsan és költséghatékonyan hozzáférhetőbbé tenni a rászorulóknak.

3dnyomtatas_fog.jpg

Technológiájukat a nyomtatószálak ráolvasztása, az FFF (fused filament fabrication) teszi egyedi 3DP fogászati alkalmazássá. A területen általában műgyantával dolgoznak. Az FFF használatával az Arfona bebizonyította, hogy az egyszerű prototípuskészítésen túllépve, képes biokompatibilis végfelhasználói protéziseket készíteni. Állításuk szerint jobb dolgozni a népszerű hőre lágyuló anyagokkal, és ellentétben a legtöbb fogászati printer által használt fotopolimerekkel, nem tartalmaznak kockázatot jelentő vegyi anyagokat. Szerintük a végeredmény is tartósabb.  

„Nemcsak a győzelemnek örülünk, hanem annak is, hogy a szájegészségügyi problémák a befektetői közösségek elé, érdeklődésük középpontjába kerültek. Több mint 178 millió amerikainak legalább egy természetes foga hiányzik, és sok páciens kezelése marad el azért, mert vagy túl drága, vagy túl fájdalmas a beavatkozás. Büszkék vagyunk, hogy a probléma megoldásán dolgozunk, és hogy a startup közösség elismerte tevékenységünket” – nyilatkozta Marks az első hely kihirdetését követően.

Az Arfona színrelépése nem meglepő, mert a 3D nyomtatás egyre népszerűbb a fogászatban, sok új cég próbálkozik vele, és több nagyvállalat is ezirányú tevékenységgel bővíti szolgáltatásait. A legismertebb fogászati 3D nyomtató a sztereolitográfiát újrafeltaláló Formlabs Form 2-jét a FreeDee forgalmazza Magyarországon.

Címkék: fogászat fotopolimer Form 2 nyomtatóanyagok startupok Formlabs

Szólj hozzá!