A 3D nyomtatást gyakran emlegetik a jövő gyártásaként, rendszeresen hangsúlyozva számos környezeti előnyét a klasszikus tömegtermelési folyamatokkal szemben. A személyre szabott helyi termelés fellendítésével együtt a pozitív környezeti hatások egy részét nehéz lenne tagadni, ugyanakkor – a Yale friss tanulmányai szerint – ezeket még nem fogalmazták meg annyira egyértelműen, mint sokan vélik, vagy vélni szeretnék.
A Yale Journal of Industrial Ecology folyóirat speciális számban (Az additív gyártás és a 3D nyomtatás környezeti dimenziói) foglalkozik a kérdéssel és a kapcsolódó fenntartható fejlődéssel.
„A kutatás szerint egyelőre túl korai a 3D nyomtatást a fenntartható gyártás felé vezető útként címkézni. Sokkal többet kellene tudnunk az anyagok környezeti lábnyomáról, a gyártás közbeni energiafogyasztásról, anyagok kibocsátásáról, és különösen a gyártási folyamat különféle állomásai közötti kapcsolatokról, nyomvonalakról” – nyilatkozta Reid Lifset, a periodika főszerkesztője és az egyik cikk társszerzője.
A 3DP különféle aspektusait (folyamatok és termékek életciklusának kiértékelése, rendszerek energiafogyasztása, potenciálisan kockázatos anyagok hatása, komplex belső szerkezetű alkatrészek fenntarthatósági előnyei, a technológia hatása az ellátási láncra) bemutató tanulmányok behatóan foglalkoznak azzal a közvélekedéssel, mely szerint az additív gyártás „magától értetődően” környezetbarát.
Szerintük a széles körben elterjedt vélemény onnan ered, hogy a technológia lehetővé teszi a helyi termelést, amivel értelemszerűen csökken a szállítás közbeni környezetkárosító gázkibocsátás, és hogy benne van a „nulla hulladék” ígérete.
Mindez így is van, csakhogy a környezeti hatások sokkal összetettebb kérdéskör, átfogó elemzéséhez pedig a használt anyagok mellett a technológia használati mintáit és a gépkonfigurációkat is figyelembe kell venni. Új megoldásoknál gyakran mellékesnek, jelentéktelennek tartott („lesajnált”) aspektusokat sem árt vizsgálni.
„Ha tisztában akarunk lenni a 3D nyomtatás lehetséges környezeti hatásaival, tudnunk kell, hogy mik a kihívások és hol, merre találhatók a kitörési pontok” – jelentette ki a Yale Erdészet és Környezeti Tanulmányok Iskoláját igazgató Indy Burke.
