A Disney Research az elmúlt években annyira komoly eredményeket ért el a 3D nyomtatásban, hogy a szórakoztatóipar legendás óriásának neve szép lassan összekapcsolódott a technológiával. 2015 őszén puha bőrt printeltek biztonságos játékrobotokhoz, nyomtatható csatlakozót terveztek, segédanyag nélküli műgyantás printelésre dolgoztak ki módszert, a szkennelést állítólag – ideig-óráig biztosan – megakadályozó eljárást ötlöttek ki, a múlt heti SIGGRAPH-on pedig printelhető rugalmas mechanizmusokat tervező eszközt mutattak be.
A számítógépes grafika világhírű seregszemléjén mást is prezentáltak: a zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet, az MIT és a Toronto Egyetem közreműködésével kidolgozott új módszert, amellyel aktuátor szerepet betöltő rugalmas kábelekkel irányított mechanizmusok tervezhetők. Lényege, hogy ezekkel a mechanizmusokkal szó szerint megmozgathatjuk animált karakterek 3D modelljét. A módszer művészeknek és hobbitervezőknek egyaránt hasznos lehet, mert életet lehelnek a karakterekbe, kifejezőbbé teszik őket.
A kábelcsatlakozó szerelvényekkel összetett testtartások és mozgások integrálhatók nyomtatható fizikai karakterekbe, robotkarokba és más eszközökbe is. Ezek a mechanizmusok kiválóan helyettesíthetik a nem minden lábméretre alkalmas motorokat.
„A fogyasztói szintű 3D nyomtatással és a boltokban beszerezhető, megfizethető elektronikus alkatrészekkel művészek létrehozhatják animált karakterek jól működő fizikai változatát. Megközelítésünkkel lényegesen egyszerűbb megtervezni ezeket a mechanizmusokat” – magyarázza Moritz Bacher, az egyik fejlesztő.
A módszert a „Harcos” nevű babaszerű 2D modellen tesztelték, és kiderült, hogy több óhajtott harci póz kivitelezhető így. Egyszerű robotkezet és egy markolót is kidolgoztak vele.
A kábeleket párban kell használniuk, máskülönben csak egyetlen irányba fejtenének ki erőt, és nem működnének igazi aktuátorként. Rugókat is tettek beléjük, hogy a kábel csökkenő nyomása esetén az ellentétes irányba mozgassák a szerelvényeket.
A beszámolók alapján a technika sokkal fejlettebb, mint tűnik elsőre. A felhasználó merev kapcsokból és forgókból álló nyomtatható keretet vagy szerelvényt tervezhet, és specifikálnia kell hozzá a testtartásokat. Ezt követően speciális szoftver a testtartásokat kivitelező kábelhálózatot generál. Többezer kábellel kezdi, majd optimalizáló folyamattal fokozatosan csökkenti a számukat. A 2D Harcos csak hármat használ, többféle testtartást kivitelez velük. 1600-zal kezdte, előbb nyolcra, majd háromra optimalizálták.
A Harcos mellett a markolót szintén bemutatták, pehelykönnyű tárgyakat emelt fel.
