Az MIT Médialaboratórium Fluid Interfészek Kutatócsoportja nyomtatott audió olvasószerkezetet fejleszt. A mutatóujjra erősített „Ujjolvasó” (FingerReader) gyengén látóknak segít valósidejű olvasásban. Papírral, számítógépes monitorral és más kijelzőkkel is működik, érintőképernyőre viszont még nem optimalizálták.
Az eszközbe apró kamerát integráltak. A kamera szkenneli le a szöveget, a felhasználónak mindössze annyit kell tennie, hogy mutatóujjával az olvasni kívánt sorra bök. Az ujj mozgását a szavakat azonosító és az információt feldolgozó speciális szoftver követi. A szöveget szintetizált hang olvassa fel. A program rezgéssel jelzi az olvasni óhajtott rész elejét és végét, illetve, ha ujjunk „elkalandozott” valamerre.
„Ujjheggyel olvasni sokkal rugalmasabb és közvetlenebb bármilyen más megoldásnál” – jelentette ki Pattie Maes, a kutatócsoport alapítója (aki az 1990-es években az ágenstechnológia egyik élharcosa volt).
A szoftvert három éven keresztül fejlesztették, rengeteget kísérleteztek vele, sokszor tesztelték, és dolgozták át a tesztalanyok visszajelzései alapján. A fejlesztést vezető Roy Shilkrot szerint távol vannak még a forgalmazástól, az „Ujjolvasó” mobil- és okostelefonokon rosszul teljesít. Nem meglepő, hogy sok baja van az érintőképernyőkkel: mihelyst megérintjük a kijelzőt, a szöveg elmozdul, megváltozik, a szoftver nem tud mit kezdeni a változásokkal. Egyelőre az érintőképernyő-funkció kikapcsolása a megoldás, ami nyilvánvalóan nem optimális.
Shilkrot nem jósolgat – fogalma sincs arról, hogy eszközükből mikor lesz termék, és mennyibe fog kerülni.