HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak egy 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 3D Akadémia kedvezményt adunk ajándékba!

 

 

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

FRE3DEE a Facebookon

Additív gyártás nanoszinten

ferenck 2013.11.20. 11:30

Kutatóorvosok elképzelései szerint a jövőben nanoelektronikus készülékek valósidőben vizsgálnának molekulakoncentrációkat. Az eredményeket a diagnosztika mellett akár egyetlen egy sejttel történő interakció során is felhasználhatják. A 3D szerkezetek és eszközök nanoszintű miniatürizációja teljesen új távlatokat nyithat meg olyan területeken, mint például az egészségellenőrzés, számítógépes adatfeldolgozás, energiakutatás, katonai technológiák stb.

Nanoeszközök tényleges elkészítését egy új technológia, a 3D nyomtatás (elsősorban a szelektív lézeres szinterezés) nanoszintű (100 nanométer alatti) változata, a „fókuszált elektronsugaras gerjesztéses leválasztás” (focused electron beam induced deposition, FEBID) teszi lehetővé. A hagyományos módszerekkel valószínűleg kivitelezhetetlen folyamat atomról atomra haladva történik; az anyag formája és topológiája egyaránt kontrollálható.

febid1.jpg

Az FEBID-t először 1976-ban használták (bemutató jelleggel), a kutatóközösség viszont csak az utóbbi tíz évben kezdett el érdeklődni iránta. Az ok egyszerű: a felbontás, a fókuszált ionsugaras (FIB) feldolgozás és más technológiák (fotolitográfia stb.) egyaránt rengeteget fejlődtek.

Felmérve a potenciált, az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma anyagilag is támogatja a különféle anyagokkal kivitelezett nanoszintű additív gyártásra vonatkozó K+F tevékenységet. Eleinte természetesen a folyamatok tökéletes megértése a cél, aztán pedig a számos kihívást, felmerülő problémát (lerakódási sebesség növelése, nem-kívánt szénlerakódás megszüntetése/eltávolítása, mikronméretű fúvókák stb.) kell megoldani. A legnagyobb gondot az eszközök méretezhetősége okozza, máskülönben tömeges gyártásuk és gazdaságos működésük is elképzelhetetlen.

febid3.jpg

Az eddigi FEBID-kísérletek mintegy kéttucat anyaggal (fémek, műanyag, félvezetők, szigetelőanyagok) jártak sikerrel. A kutatók egynél több anyagból álló nanoszerkezeteket is terveznek: például újfajta ferromágneses (amelyekben nemcsak vas lehet) matériákból, fotonikus kristályokból szeretnének létrehozni egyedi tulajdonságokkal rendelkező szerkezeteket.

Elvileg korlátlanok a lehetőségek.

Címkék: jövő nanotech orvosi alkalmazások

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://freedee.blog.hu/api/trackback/id/tr135644590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása